Jó ütemben folytatódik a várrekonstrukció
A háttérbeszélgetés felvezetésében elhangzott, hogy a Magyar Kormány jóvoltából a veszprémi várnegyed megújulása nem csak a Veszprémi Főegyházmegye, de Veszprém városa, a térség, valamint a hazai turizmus szempontjából is jelentős fejlesztés. A jelentőségét az adja meg, hogy ilyen nagymértékű építkezés a utoljára az 1600 évek elején, a törökök várból történő kivonulását követően volt.
Történelmi léptékű megújulásnak nevezhetjük a beruházást ezért is, mivel egy nagyszerű lehetőség előtt áll a várnegyed, ahol az értékmegőrzésen és szakmaiságon nyugvó fejlesztés keretében funkcionálisan megújulnak az épületegyüttesek, ezzel egyházi, kulturális, turisztikai és közösségi használhatóságokat kapnak az épületek.
"Ez a jövő reménye" – fogalmazott Dr. Udvardy György, veszprémi érsek a várnegyed megújulásáról tartott június 23-i sajtó háttérbeszélgetésen. Majd kiemelte, hogy ennek a háttérbeszélgetésnek a legfőbb célja a kommunikáció, mert nincs semmi olyan titok, amiről ne lehetne a beruházás kapcsán beszélni. Szükséges ez azért is, mert a város egészét érintő fejlesztésről van szó.
A beruházás kapcsán megismételte azt, hogy a várban egy reális és konkrét igényeket kiszolgáló fejlesztés indult el, amit egységes szellemi koncepcióban szeretnének megteremteni és az egyház, valamint a városban élők szolgálatába állítani. Fő üzenetként az fogalmazható meg az, hogy felelősségvállalás az emberekért és a hitért.
Porga Gyula polgármester elmondta, hogy a jelenlegi városvezetés mindenkori célja az, hogy a város meglévő értékeit nem elég megőrizni, hanem hozzá is kell tudni tenni valamit. Ez a beruházás ennek szép példája, mert a Veszprémi Várban 300 éve nem történt ilyen léptékű felújítási program.
Az eltelt időszakban pontszerű fejlesztések voltak, amelyek csak kis mértékben biztosították a vár szükséges megújulását. A jelenlegi fejlesztés során főegyházmegyéhez tartozó összes épület megújul, ami 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített terület és mintegy 10 ezer négyzetméter zöld terület. Ez a beruházás nem cél, hanem eszköze annak, hogy Veszprém 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé kerülhessen.
A fejlesztés főbb számait Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság vezetője ismertette. Hangsúlyozta, hogy a beruházáshoz szükséges 39 milliárd forintot a kormány hazai forrásból biztosítja. A vár beruházás programalkotói munkával indult, amelybe bevonásra kerültek tervezői csoportok, építésztörténészek, restaurátorok, tájépítészek.
A kivitelezésben a 18 épületet négy csoportra osztották. A munkálatok két ütemben készülnek el. Az első ütemben a jelentősebb épületek külső munkáit, valamint a tetőszerkezetek cseréjét végzik el. A VEB 2023 EKF idejére a kivitelezők levonulnak és a várat átengedik a közösségi programoknak. A második ütemben 2024-ben a kivitelezők újra felvonulnak és folytatódnak a belső építészeti munkák, amelyek várható befejezése 2025-ben lesz.
A rendezvény utolsó részében Vörös Tamás DLA, főépítész beszélt részletesen a beruházás koncepciójáról, az érintett épületekről és azok fejlesztési terveiről. Ismertetőjében részletesen foglalkozott az egyes épületekben megvalósuló koncepciókról és hangsúlyozta, hogy a tervezés során figyelembe vették az épületek funkcióinak mai igényekhez történő igazítását.
Az érseki palota egy részét állandó látogatásra teszik alkalmassá, és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló helységeket is ki kell alakítani. Megtörténik az érseki pince megnyitása, ami a borturisztikai szempontból válhat kiemelkedően látogatott területté. A Gizella kápolnában a falfelületeken teljes rekonstrukciót kell elvégezni, és itt a XIII. századbeli festmények lesznek láthatóak.
A főépítész elmondta, hogy az egész vár területén nagy problémát okozott az, hogy az eső és a szennyvíz elvezetése nem volt szakszerűen megoldva. Ezért nagyon sok épületben a víz okozta só, valamint szennyeződés lerakódása nagy károkat járt. Ezt tapasztalták a Szent Mihály székesegyház falazatánál is, ahol a festési rétegek között jelentős só lerakódásokat találtak. A falfestések feltárásánál a régészek megállapították, hogy az eredeti építéskori festések eltűntek.
Probléma az is, hogy a korábbi felújítások során felvitt festések sok esetben nagyon amatőr munkát mutatnak. A teljes feltáráshoz a jelenlegi idő rövid, ezért kap egy védő réteget, amelyet később fel lehet tárni és a festményeket újra restaurálni lehet. A székesegyházat 2023-ban visszaadják az eredeti funkciójának a gyakorlásához. Az ablakok üvegeinek tervezése és legyártása folyamatban van, ezért ideiglenesen fehér üvegek kerültek beépítésre.
A tájékoztatóban a főépítész kitért a többi épület fejlesztésének legfőbb részleteire is, és hangsúlyozta, hogy készek a beruházással kapcsolatos további párbeszéd fenntartására.