„Európa csekély előrelépést tett a nemek közötti egyenlőség terén. Ugyanakkor a Covid–19-világjárvány következtében jelentős visszaesések tapasztalhatók. A gazdasági válság tovább kihat a nőkre, míg a férfiak várható élettartama csökken. Mutatónk megállapításai segíthetik az európai vezetőket a világjárvány nőkre és férfiakra kifejtett eltérő hatásainak kezelésében, és az egyenlőtlen rövid és hosszú távú következmények enyhítésében” – mondta Carlien Scheele, az EIGE igazgatója.

Svédország és Dánia az idén ismételten a legjobban teljesítettek, őket követi a Finnországot és Franciaországot megelőzve a harmadik helyre ugró Hollandia. Mellettük Luxemburg és Litvánia érte el a legnagyobb előrelépést tavaly óta. Szlovénia volt az egyetlen visszaeső ország. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó pontszámok országonként nagyon eltérőek. Svédország 83,9 pontjától Görögország 52,6 pontjáig terjed a skála. Az EIGE listájából kiderült, hogy

Magyarország a listán az utolsó előtti helyen áll, mindössze 53,4 pontjával, amíg Svédország 83,9 ponttal áll az első helyen.

Az idei mutató a közlemény szerint az egészség és a nemek közötti egyenlőség közötti kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, amely területet a pandémia minden eddiginél nagyobb mértékben megvilágított. Ezt példázza, hogy a nők az egészségügyi ágazatban felülreprezentáltak, így nagyobb a kockázata annak, hogy elkapják a vírust. A világjárvány során az egészségügyi dolgozóknak akut mentális szorongással is meg kellett küzdeniük a túlórák száma és a szenvedő vagy elhunyt betegek látványa miatt.

Arra is rámutattak, hogy a koronavírussal megfertőződött férfiak nagyobb mértékben szorultak kórházi ápolásra, mint a nők. Ez összefügg egészség-magatartásukkal és korábbi betegségeikkel, mivel a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség gyakrabban fordul elő a férfiak körében.

A születések száma csökkent, különösen a világjárvány által leginkább érintett országokban. Az EIGE szerint a pszichológiai szorongás, a gazdasági bizonytalanság és a nők nem fizetett ápolási-gondozási munkáinak növekedése miatt a párok elhalasztották a gyermekvállalást, vagy egyáltalán nem vállaltak gyereket. Úgy látják, ez egy olyan időszakban történt, amikor a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehezebbnek bizonyult.