Magyarország megint szégyenpadban

Lassú és nem hatékony a nemzeti hatóságok fellépése az uniós forrásokat károsító csalások elleni üldözésben.
 
 

Magyarország megint szégyenpadban

Lassú és nem hatékony a nemzeti hatóságok fellépése az uniós forrásokat károsító csalások elleni üldözésben.
 
 
 
 
 

Magyarország megint szégyenpadban

Lassú és nem hatékony a nemzeti hatóságok fellépése az uniós forrásokat károsító csalások elleni üldözésben.

Így vélekedik a Transparency International ügyvezető igazgatója az uniós tagországok korrupció elleni küzdeleméről. Martin József Péter szerint az Csalás Elleni Európai Hivatal, az OLAF is csak korlátozott mértékben tud segíteni, ők ugyanis csak adminisztratív nyomozásokat végezhetnek, büntetőeljárásokat azonban nem indíthatnak, ahogyan feljelentéseket sem tehetnek.

A szakember szerint a túlárazott EU-s projektek és a hatékony korrupció elleni fellépés miatt szükség lenne egy közös, uniós ügyészség létrehozására.

- Egy kutatásunk kimutatta, hogy átlagosan 25 százalékkal túlárazottak az európai uniós projektek, de találtunk példát 4-,5-,6-szoros túlárazásra is. A magyar hatóságok és az OLAF közötti együttműködés is lehetne gördülékenyebb. Az OLAF egy évben két-háromszáz ügyben vizsgálódik, ebből Magyarországra vonatkozóan, egyetlen évben, 2015-ben tizennégy esetben talált visszásságokat, ami Románia után, ahol huszonkét ilyen esetet regisztráltak a második legmagasabb szám. 2008 és 2016 között az OLAF 28 esetben javasolta, hogy a magyar igazságszolgáltatás indítson eljárást, és ezek körül mindössze öt esetben történt vádemelés, és egy esetben született jogerős ítélet – közölte a HírTV információi szerint Martin József Péter.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.