Porga: hoztunk egy rossz döntést
A gyulafirátóti művelődési házban megtartott eseményen ezúttal is nagy volt az érdeklődés, csakúgy, mint a nemrég megrendezett, ugyanezzel a kérdéssel foglalkozó fórumon - összességében a rátótiak véleménye a tervezett módosítások ellenére sem változott, az elszakadást még mindig sokan támogatják.
Czaun János, a városrész önkormányzati képviselője kiemelte, a január 1-jétől bevezetett telekadó aránytalanul sújtja Gyulafirátót, Kádárta és Jutaspuszta lakosságát. Szólt arról is, egyeztetést kezdeményezett a városvezetéssel. Ennek eredményét Porga Gyula ismertette.
A polgármester elmondta, a januári közgyűlésen tervezik módosítani a december közepén elfogadott rendeletet. Javaslatuk szerint az, akinek csak egy, 700 négyzetméteresnél nagyobb, de 1500 négyzetméteresnél kisebb telke van, az 95 százalékos adókedvezményt kap. Emellett azon telkek, melyek esetén a helyi építési szabályzat nem engedi a beépítést, teljesen mentesülnek a telekadó alól. Aki pedig még 2012-ben építési engedélyt szerez az adott ingatlanra, annak szintén nem kell megfizetnie az adót. Emellett a többi helyi adóhoz hasonlóan a telekadó kapcsán is lehet méltányosságot kérni - emlékeztetett Porga Gyula. A kedvezmények összesen 30 milliós bevétel-kiesést jelentenek az önkormányzatnak.
Egy önkormányzat sem jókedvéből vezet be új adókat - hangsúlyozta. Nem az átlag veszprémit akartuk olyan adóval sújtani, melyet nem tud megfizetni, nem ez volt a cél - fogalmazott. - Hoztunk egy rossz döntést, ezt mutatja a rátótiak reakciója.
A tervezett módosítások nem bizonyultak meggyőzőnek. Az első hozzászóló szerint a nyugdíjasoknak az öt százalékra csökkentett adó is megerőltető. Saját esetét hozta példaként, neki évi 375 ezer forintot kellene fizetnie, ami a nyugdíja háromnegyedét elvinné. Szerinte jobban járnak, ha Veszprémtől különválnak, amúgy is kevés a fejlesztés Rátóton - kijelentését a jelenlévők hangos tapsa követte.
Más azt vetette fel, mi a garancia arra, hogy a most megadott 95 százalékos kedvezményt nem csökkentik majd vagy szüntetik meg teljesen a következő években. Porga Gyula ennek kapcsán kifejtette, ne feltételezzék, hogy bárkivel ki akartak szúrni, de van, amikor nehéz döntéseket kell hozni. Úgy vélte, döntéseikről a választók mondhatnak négyévente véleményt és ez szerinte markáns garancia, majd a további felvetésekre reagálva kijelentette, nincs garancia, nyilvánvalóan.
Csunyi János, az előző lakossági fórum szervezője, egykori önkormányzati képviselő több hozzászólásában továbbra is az általa előkészítetlennek tartott rendelet visszavonását javasolta. Az egyik legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy az adó olyan telkekre is vonatkozik, melyeknek nincs közterületi kapcsolata, még önkormányzati vagy állami úttal sem. Úgy vélte, ez egy újabb államosítást jelent, mert nem tudják majd fizetni az adót, így a területek előbb-utóbb a városé lesznek. Szerinte ha nem vonja vissza a város a rendeletet, akkor Rátótnak más utat, az elszakadást kell választania.
Többen felvetették ezúttal is, hogy olyan telkeket is érint a telekadó, melyek még közművesítve sincsenek, és vélhetően ezután sem lesznek, hiszen az adó újabb terhet jelent a tulajdonosoknak, ezért szerintük megállnak a fejlesztések majd Rátóton. Többen úgy gondolták, a telekadó bevezetésével elértéktelenednek az ingatlanok, lehetetlen lesz eladni is őket. Azt a lakossági felvetést, miszerint a telekadóból vagy az összes fizetendő helyi adóból leírható legyen a közművesítés költsége, jó ötletnek tartotta Porga Gyula, megvizsgálják a javaslatot. Elmondta viszont azt is, hogy a tervezett 190 milliós bevételből 20 millió folyna be Rátótról.
Czaun János többször felhívta a figyelmet, hogy a különválásról most nem dönthetnek, mert nem az a fórum témája. Elmondta viszont, ő azt tartaná előremutató lépésnek, ha a városrész autonómiája növekedne, például a részönkormányzat hatáskörének bővülésével. A fórumon Prém József, az adóhivatal vezetője kifejtette, a bevallási kötelezettség január 15-én jár le, de a kedvezmények igénybevételét ez nem befolyásolja. Kérdésre válaszolva szólt arról is, mezőgazdasági területek esetén a hivatalos besorolás mellett a tényleges művelés is számít - ezek szintén mentességet kapnak az adó alól.
Az adó mértékét sokan magasnak tartották, az egyik tulajdonos szerint nem normális dolog, hogy a telek értékének 10 százalékát kellene évente befizetni, ráadásul úgy, hogy a telekadó elértékteleníti az ingatlanokat. A felszólalók között voltak olyanok is, akik az előzetes egyeztetés hiányát sérelmezték, ahogy fogalmaztak, miért nem kérdezték meg őket, ha már nem tudják, mi van Rátóton, nem ismerik a problémákat. Úgy vélték, a városrész adottságaiból adódóan több sajátossággal rendelkezik, melyeket a rendelet nem vesz figyelembe. Volt, aki emlékeztetett arra, korábban rendelet írta elő, hogy 900 négyzetméternél kisebb építési telket nem lehet kialakítani, míg egy lovakat tartó gyulafirátótinak azért van szüksége majdnem 8000 négyzetméteres telekre, mert egy helyi rendelet előírása szerint lovanként 800 métert kell biztosítania.
Az estébe nyúló fórum végén Czaun János gyors szavazást tartott, kiket érintenek a tervezett kedvezmények - a jelenlévők alig harminc százalékát. Emellett szavaztak arról is, hogy szeretnének külön fórumot tartani a leszakadás témájában, ezt a résztvevők döntő többsége támogatta, ezért két héten belül újabb rendezvényt szerveznek.