Ötszáz rátóti kellhet a falugyűléshez
Mint arról korábban beszámoltunk, az esetleges Veszprémtől való leválási folyamat elindításához falugyűlést kell tartani az adott városrészben, de ennek részleteit a közgyűlés szervezeti- és működési szabályzata nem tartalmazza. Ezt pótolandó kerül a február 23-ai közgyűlés elő a rendelet módosítása, a tervezetet hétfőn a közjóléti bizottság is megtárgyalta.
Amennyiben a képviselő-testület támogatja az előterjesztést, úgy a falugyűlést a polgármester hívja össze az elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrész egyéni választókerületi képviselője vagy a választópolgárainak legalább 10 százaléka által benyújtott írásbeli kezdeményezésre. A választópolgárok írásbeli kezdeményezésüket aláírásgyűjtő ív alkalmazásával nyújthatják be. Az aláírásgyűjtő ívet az önkormányzat honlapjáról lehet letölteni.
A falugyűlés összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatja a város lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláin, a helyi írott sajtóban, a helyi televízióban, az önkormányzat honlapján. A hirdetmény tartalmazza, hogy a falugyűlés napirendjén az új község alakításával kapcsolatosan a törvényben előírt előkészítő bizottság megválasztása szerepel, illetve a határozatképességre és az előkészítő bizottság megválasztására vonatkozó szabályokat.
A falugyűlést, ha annak feltételei fennállnak, a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30. nap előtti időpontra kell összehívni.
A falugyűlés akkor határozatképes, ha azon a településrész választópolgárainak legalább 25 százaléka jelen van. Dr. Mohos Gábor jegyző kérdésünkre elmondta, Gyulafirátóton jelenleg mintegy 2500-an jogosultak a választásra. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 500 főnek kell megjelennie a falugyűlésen, különben nem határozatképes.
Ha a falugyűlés nem határozatképes, akkor a polgármester a megjelentek tájékoztatását követően a falugyűlést bezárja. A falugyűlés új időpontra való összehívásának nincs helye. Az új község alakítása érdekében falugyűlés összehívására a rendelet szabályainak megfelelően ismételten írásbeli kezdeményezést kell benyújtani.
A falugyűlés az új község alakításának előkészítése érdekében öttagú előkészítő bizottságot választ. A polgármester felhívja a településrészen lakó települési képviselőt, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, az előkészítő bizottsági tagságot vállalja-e. Ha igen, akkor külön szavazás nélkül az lesz. A fennmaradó helyekre a falugyűlés választja meg a bizottság tagjait.
A bizottság tagjának jelölheti magát a településrészen lakó választópolgár, továbbá a településrészen lakó választópolgár másik, a településrészen lakó választópolgárt a bizottság tagjának jelölhet.
A falugyűlés a jelöltek közül a bizottság tagjait kézfelemeléssel választja meg. Minden választópolgár minden jelöltre szavazhat. A bizottság tagjai a legtöbb szavazatot szerző jelöltek lesznek, de csak az a választópolgár válhat a bizottság tagjává, aki a jelenlévő választópolgárok szavazatainak több mint a felét megszerezte.
Ha az egyes jelöltekre leadott szavazatok összeszámlálását követően valamennyi bizottsági tagsági helyet a jelenlévő választópolgárok több mint felének támogatásával nem lehetett betölteni, a bizottságot létrejöttnek kell tekinteni akkor is, ha a bizottság tagjainak száma eléri a 3 főt. A szavazást mindaddig kell folytatni, amíg a rendelet szabályainak megfelelően a bizottság tagjainak száma eléri a 3 főt.
Ha a leadott szavazatok alapján szavazategyenlőség alakul ki - és a jelöltek mindegyikét a jelenlévő választópolgárok több mint fele támogatta - és a bizottság tagjainak száma meghaladná az 5 főt, az a jelölt is a bizottság tagjává válik, aki megkapta az 5. bizottsági hely betöltéséhez szükséges számú szavazatot.
A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, ezt a polgármester és a jegyző írja alá.
A közjóléti bizottság ülésén a grémium Surányi Józsefné külső szakértő tartózkodása mellett fogadta el a tervezetet.