- Ma a veszprémi Hősök kapuja történetével ismerkedjünk meg Varga Béla: Veszprém város lexikona könyve alapján - kezdte a MÉZ Rádióban előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- Veszprémben 1925-ben alakult meg Óvári Ferenc elnökletével a Hősök Emlékszobra Bizottság. 1932-ben Lengyel Imre javasolta a hősi kapu létrehozását a Vár bejáratánál. A pályázatot 1933-ban írta ki a város. A középkori várkapu helyére 1936-ban, Pázmándi István építészmérnök (aki 1898-ban született és 1957-ben hunyt el) tervei alapján neoromán stílusban, rózsaszínbe játszó eplényi kőből új kaput építettek.

- A kapu íve feletti fülkében egy-egy angyal kőszobra látható. Ezek fogják közre a Rajky István szobrászművész budakalászi mészkőből faragott és az ugyancsak fülkében látható babérágas kardot. Körötte az első világháborús évszámok: 1914-1918 láthatóak.

- A kapu toronyhoz keletről csatlakozó neoromán épületben alakították ki a hősök termét, melyben öt carrarai márványtáblára vésték a veszprémi 380, első világháborús hősi halott nevét. Ide került a Pázmándi által tervezett névtelen hős hamvainak befogadására készült szarkofág, az ismeretlen katona sírja, ahova a veszprémi Alsóvárosi temetőből exhumált ismeretlen katona földi maradványait helyezték el. Az emlékmű 1937 tavaszára elkészült, d e a Habsburg József főherceg által történő felavatására csak két év múlva, 1939. június 18-án, a Szent István jubileumi év egyik programjaként került sor. A hősök termét az 1950-es években felszámolták.

A közelmúltban felújított épületben ma a Laczkó Dezső Múzeum által működtetett Hősök Kapuja Látogatóközpont működik.

(A MÉZ Rádió adása 2014. október 26-án.)