Az ezer sebből vérző – a sérülés miatt hetekre kidőlt Kámán Tamást és Vertetics Ádámot nélkülöző, több influenzával bajlódó spílert felsorakoztató – vendégek szerezték meg a vezetést az NB I/B. nyugati-csoportjának 14. körében. Ám - mint utóbb kiderült - a mérkőzésen először és utoljára fordult az elő, hogy az eredményt jelző tábla a HOYA-Pannon Egyetem Veszprém gárdájának előnyéről árulkodott. Hamarosan agresszívebb lett a hazaiak védekezése, míg a másik térfélen Karagity Milánék tetszés szerint törtek be és dobtak kosarakat, 7:2. A bakonyiak nem találtak rá a megfelelő ritmusra, próbálkoztak ugyan, ám a hátsó faluk nehezen akart összeállni és felettébb szellős volt, 12:6. Petőfi-edző időt kért, azon volt, hogy rendezze a sorokat, csakhogy a gépezet a fejmosás után sem működött olajozottan: főként az ellenfél gyors akcióival gyűlt meg a bajuk, 20:10.

Mihelyst feljavult a védekezésük, lepattanókat szereztek. De amikor a rivális végre "látótávolságon" belülre került (25:19), újabb baklövéseket vétettek és érthetetlen megoldásokat alkalmaztak. Ezeket a hiábat a tehetséges vasiak – életkorukat meghazudtolva – rutinosan kihasználtak. Az akkortájt távolról is jól dobó vendéglátók komoly előnybe kerültek (38-23), kiaknázták az egyetemisták szűnni nem akaró megingásait. Más kérdés, hogy néha a bírók léptek elő főszereplővé, akik általában Nagy Róberték kárára tévedtek. Ezért is jött jókor Oltárczy Máté remeklése, a tapasztalt karmester pontjaival újra elérhető közelségben volt a vetélytárs, 40:32.

Mikor már a hazai szimpatizánsok egy része is azt gondolta, hogy Szabó Tiborék megkezdik a felzárkózást, a szombathelyiek ismét tízpontos differenciát harcoltak ki, 49:39. Támadásban ezt követően is mutatkoztak pontatlanságok – és tanácstalanság –, ám Gáll Dominik egyik pillanatról a másikra, hátára vette a csapatát, s futószalagon szórta a hárompontosokat, 53:53. Az övéit ez sem nyugtatta meg, képtelenek voltak fordítani, mi több, a negyed hátralévő részében inkább a hazaiak domináltak, 59:53.

A záró tíz percben sajnos Novák is kivált a játékból, a fiatalember a csata után jegelhette a sérült lábfejét. A felek sokáig nem találtak be, egy időre leragadtak 66:60-nál. Miközben a pályán és a nézőtéren is feszült volt a hangulat, nem utolsó sorban a bírók tevékenysége okán... Később hiába dobott Kováts év végi összeállításokba kívánkozó triplát, Popgyákunikék szinte a küzdőtér minden szegletéből betaláltak, 77:67. A hajrában szétesett a veszprémiek védekezése, labdákat adtak el, lépéshibákat vétettek, ráadásul néhány játékosukból hiányzott a vállalkozó kedv is.

A veszprémi elöljárók a lefújás után azon tűnődtek, hogy óvást nyújtsanak be, ám végül belátták: a nem várt vereség nem varrható kizárólag az össze-vissza dirigáló sípmesterek nyakába.

Jegyzőkönyv. Falco KC II. – HOYA-Pannon Egyetem Veszprém 87:69 (25:15, 17:19, 19:24, 26:11). Szombathely, 200 néző. V.: Török, Boros, Benedek. Veszprém: Oltárczy 13/6, Gáll 19/15, Novák P. 8, Fekete, Szabó T. 14. Csere: Sipos 6, Nagy 2, Kováts 7/3, Novák B., Szeifert. Vezetőedző: Petőfi Áron. A Falco II. legjobb dobói: Popgyákunik 22/6, Karagity 19/3, Bazsó 15/3.