- Ma ismerkedjünk meg a közeljövőben felújításra kerülő veszprémi Fortuna, Gizella és Sarolta udvarokkal, Beöthy Dezső katonatiszt, Tarányi Ferenc r. k. nagyprépost és Pap Dénes jogász, történész életrajzával - kezdte a MÉZ Rádió adását árplis 5-én Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

A veszprémi Kossuth Lajos utca északi oldalának rendezése és felújítása során az 1980-as években három kellemes hangulatú udvart - így a Fortuna, a Gizella és a Sarolta udvarokat - alakították ki a régi Gráner udvar helyén.

Sarolta /Sarolt/ Géza fejedelem felesége, I. /Szent/ István király édesanyja volt. A három udvar közül a felső viseli a SAROLTA nevet, ahol Szekeres Károly szobrászművész, porcelántervező 1977-ben felavatott Kővirág című városlődi vörös agyagból, samottból készült tér-plasztikája is található. A fehér márványtábla felirata: "Szent István halálának 950. évfordulója évében első királyunk szülőanyjának emlékére e helynek a Sarolta udvar nevet adta Veszprém Város Tanácsa 1988. május 7."

A középső udvar kapta Gizella királyné nevét. A mai Gizella udvarban – a Kossuth u. 5. számú ház kapualjánál - található ivókút Pagony Rita keramikus művész alkotása. Az emléktábla felirata: "Szent István halálának 950. évfordulója évében az első magyar királyné emlékére e helynek a GIZELLA udvar nevet adta Veszprém Város Tanácsa 1988. május 7."

A FORTUNA udvar a három hangulatos udvar közül az alsó, amelyen keresztül érhetjük el a Szabadság teret. Az udvar ékessége Mihály Gábor rézlemezből készült Fortuna szökőkút szobra, melyet az OTP adományozott a városnak.

Az udvarokat 1988. május 7-én avatták fel.

- 130 éve, 1885. április 2-án született Beöthy Dezső katonatiszt. Apja Veszprémben törvényszéki bíró volt. Veszprémben járt középiskolába. 1905-ben végzett a Ludovika Akadémián, majd hadnagyként a munkácsi gyalogezredhez került. Csapatszolgálatot teljesített Székesfehérvárott. Beöthy Dezső 1912-től 1914-ig a veszprémi 31. honvéd gyalogezrednél szolgált. Az 1. világháborúban különböző harctereken teljesített szolgálatot, 1919-től csapattiszti beosztásokat töltött be. 1927-ben a Veszprém-jutasi Altisztképző tanára, 1935 és 1938 között ezredesi rangban az iskola parancsnoka. 1938-ban tábornoki rangban nyugállományba helyezték. Beöthy Dezső a Magyar Élet pártjának elnökeként aktívan vett részt Veszprém közéletében és országgyűlési képviselőnek is megválasztották. A 2. világháború után nyugdíját megvonták, kitelepítették Felsőörsre. Beöthy Dezső Veszprémben hunyt el 1956. március 11-én 71 éves korában.

- 128 éve, 1887. április 3-án hunyt el Veszprémben a nyírlaki születésű Tarányi Ferenc r. k. nagyprépost. Középiskolába Pápán és Kőszegen járt, a filozófiát Győrben, a teológiát az 1821-1825-ös években Pesten tanulta. 1825-ben Veszprémben szentelték pappá. Veszprémben karpap, 1827-től karkáplán, 1832-től szemináriumi igazgató. Tarányi Ferenc 1835-től plébános Csabrendeken, két év múlva Peremartonban. 1848 után a várpalotai kerület esperese. 1854-től a Veszprémi Dávid Árvaház főigazgatója, 1857-től székesegyházi esperes és hantai prépost. 1870-től kanonok, 1886 után nagyprépost. Peremartonban és Veszprémben sokat áldozott az egyházi épületek felújításáért. Nyírlakon családi sírboltban nyugszik.

- 189 éve, 1826. április 9-én született Veszprémben Pap Dénes jogász, történész. Kossuth mellett futárszolgálatot teljesített. Történészként kiadta a szabadságharc okmánytárát. Cikkei a Győri Közlönyben és a Századokban jelentek meg. Pap Dénes művei: A magyar nemzetgyűlés Pesten 1848-ban. 1-2. kötet, Okmánytár Magyarország függetlenségi harcának történetéhez 1848-1849-ben és A parlament Debrecenben, 1849-ben. 1-2. kötet, mely Lipcsében jelent meg 1870-ben. Pap Dénes Győrben hunyt el 1869. október 25-én, 43 évesen.