Lelkész-íróra, katonatiszre és matematika tanárra emlékeztek a MÉZ Rádióban
- Ma ismerkedjünk meg Ángyán János református lelkész-író, Bertalan Árpád katonatiszt és Veszely László tanár-matematikus életével - kezdte a vasárnap elhangzott adást a veszprémi tanár-helytörténeti kutató.
- 247 éve, 1768. április 10-én született Vörösberényben Ángyán János református lelkész, író. Vörösberényben kezdte iskoláit, majd 1780-tól a debreceni kollégium diákja. 1795-től Hajdúböszörményben rektor. 1797-98-ban a jénai egyetem hallgatója. Ángyán János külföldi tanulmányai befejeztével Szeghalmon, Pápán és Pécselyen helyettes lelkész, majd 1808-ban a veszprémi református gyülekezet prédikátorának választották meg. 1825-től Veszprémben egyházmegyei főjegyző és tanácsbíró. Kisebb írásai a Szépliteratúrai Ajándok című lapban, a Tudományos Gyűjteményben, az Egyházi Értekezésekben és a Fábián-féle Prédikátori Tárházban jelentek meg. Ángyán János Veszprémben hunyt el 1846. január 5-én, 78 éves korában.
- 74 éve, 43 éves korában, 1941. április 12-én hunyt el Veszprémben a pozsonyi születésű Bertalan Árpád katonatiszt. A bécsújhelyi hadapródiskola elvégzése után zászlósként az olasz frontra került, ahol kitűnt bátorságával. 1938-ban ejtőernyős kísérleti csoport létrehozásával bízták meg. Ő volt a magyar ejtőernyős fegyvernem egyik megszervezője. Egy év múlva kinevezték a pápai ejtőernyős század parancsnokának. Egységét 1940-ben zászlóaljjá fejlesztették. 1941-ben bácskai bevetésre indulván a Veszprém melletti repülőtéren a szállítógép lezuhant, ahol Bertalan Árpád is életét veszítette. Nemesvitán egy tér neve és az ott elhelyezett kopjafa, Pápán a Huszár-lakótelepen emlékmű figyelmezteti az utókort Bertalan Árpád ejtőernyős őrnagyra, az első világháború hősére és a Vitézi rend tagjára.
- 24 éve, 1991. április 13-án, 83 évesen Veszprémben hunyt el Veszely László tanár, matematikus. Az elemi iskola négy osztályát Seregélyesen, a középiskolát Székesfehérvárott végezte. A budapesti Tudományegyetemen tanári oklevelet szerzett. Veszely László az Enyingi Polgári Fiúiskolában tanító, az 1933-tól 1938-ig igazgató. 1938-tól 1948-ig a Pápai Római Katolikus Polgári Fiúiskola igazgatója. 1948-tól 1954-ig a pápai Türr István Gimnázium igazgatóhelyettese. 1954-től a középiskolák matematika-fizika szakfelügyelője, 1957 és 1973 között a Veszprém Megyei Tanács művelődési osztályán csoportvezető. Nyugdíjasként a Veszprém Megyei Levéltárban dolgozott. A Köznevelésben, a Veszprém Megyei Művelődésügyi Szemlében, a Megyei Pedagógiai Híradóban, az Új Helikonban jelentek meg pedagógiai írásai.