- Ma ismerkedjünk meg Kurbély György római katolikus püspök, Szuper Károly író, színművész, Könczöl Imre irodalomtörténész, könyvtáros életrajzával - kezdte a beszélgetést a MÉZ Rádió vasárnapi adásában Bándi László tanár, helytörténeti kutató.

- Kurbély György római katolikus püspök Veszprémben, 194 éve, 1821. május 27-én hunyt el. Privigyén, Szekszárdon és Pécsett tanult. A filozófiát az Esztergomi Főegyházmegye növendékeként már Nagyszombatban hallgatta, ahol doktorált. 1772-től Bécsben folytatta tanulmányait, itt elnyerte a teológia babérkoszorús fokozatát. Négy éven át az esztergomi főkáptalani javak kormányzója, és a főkáptalan képviselője az országgyűlésen. A veszprémi püspöki széket 1809. augusztus 11-én nyerte el. VII. Pius pápa napóleoni fogsága miatt a szentszék csak 1815-ben adott megerősítést, így a püspökké szentelés csak 1815. március 5-én történhetett meg. A főrendi és nemesi püspökök hosszú sorában ő volt az első közrendű származású főpap Veszprémben. Egyéniségében nyoma sem volt a hatalom előtti meghunyászkodásnak. Pápán felújította a főesperességet. A papság irodalmi törekvései érdekében szívesen támogatta Horváth János kanonok folyóiratát, amely Egyházi Értekezések és Tudósítások címmel jelent meg.

- Szuper Károly író, színművész Kiskunhalason született 1821. május 28-án, 194 éve. Fekete Gábor társulatában, műkedvelőként lépett színpadra, 1839-ben Szabadkán már szerződtetett színész. 1842-1843-ban Székesfehérvárott és Kecskeméten Petőfi színésztársa. 1848 márciusában Veszprémben időzött, ismét találkozott az ugyancsak itt tartózkodó Petőfi Sándorral. Ezt is megörökítette naplójában. A szabadságharcban honvédként harcolt, majd önálló társulatot alapított, amellyel járta az országot, főleg a Dunántúlt. Sok bujdosó honvédszínész nála talált menedéket. Idősebb korában fővárosi színházaknál és az Országos Színészegyesületnél pénztáros volt. Szuper Károly Budapesten hunyt 1892. szeptember 18-án.

- Könczöl Imre irodalomtörténész, könyvtáros Veszprémben hunyt el 25 éve, 1990. május 23-án. A gimnáziumot Székesfehérvárott, a tanítóképzőt Nagykőrösön végezte, a könyvtárosi képesítést Budapesten szerezte. A falukutató írókkal és a Márciusi Fronttal fiatalon kapcsolatba került. Enying és Veszprém után 1940-ben a szárszói országos parasztifjúsági konferencia elnöke. 1939-ben Enyingen tanított. 1945-1946-ban a győri parasztpárti újság szerkesztője és a földosztás idején miniszteri biztos.

- Két évig népművelési felügyelő Veszprém megyében, Pápán és környékén. Az 1956-os forradalom idején és rövid ideig annak leverése után is a Szabad Vörösmarty Rádiónak is igazgatója. 1957-ben letartóztatták, bebörtönözték, 1959-ben szabadult. 1963-ban kinevezték a vápalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár igazgatójának. Néhány év alatt kulturális központtá fejlesztette az intézményt. Különösen sikeresek voltak a Könyvtári esték címmel szervezett találkozók írókkal, költőkkel, művészekkel. Intenzív helytörténeti kutatásokat végzett. 1988-ban Székesfehérvár díszpolgárává választották. Sírja a várpalotai protestáns temetőben van.