- Alapvetően egy nagy népvándorlási hullámmal szembesülünk, de ez ma még Magyarországon bevándorlásként látható – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

- A bevándorlás abból a szempontból biztosan tudatos, hogy a jólétet ígérő Nyugat felé haladnak az emberek. Minden bevándorló, aki eléri Németországot, 143 euró (nagyjából 50 ezer forint) „zsebpénzt” kap, ami egy háborús régióban élőnek kellő vonzerő tud lenni – hívta fel a figyelmet.

Németországban nagy vita zajlik arról, mit tegyenek a bevándorlókkal, a német munkaerőpiac ugyanis rá van szorulva a kiegészítő munkaerőre. A kérdés, hogy ezt harmadik országból oldják meg, vagy az unión belüli munkaerő-vándorlással – tette hozzá.

Arra a kérdésre, mennyire válhat mintává Magyarország a bevándorlás problémájának kezelésében, azt válaszolta: az európai jobboldal igenis szimpatizál a magyar megoldásokkal, különösen a bajorok.

Hangsúlyozta: ha Magyarország nem védené meg a schengeni külső határokat, számíthatna arra, hogy ezeket máshol húznák meg, mondjuk Ausztria és hazánk között, vagy éppen Bajorországban, illetve akár arra is, hogy újragondolnák a schengeni megállapodást. Ezek nagyon veszélyes kérdések, a kerítésben nem csak az aktuális bevándorlási hullám gátját kell látni - hangoztatta a hiradó.hu cikke szerint.