Fellner Jakabra, Rainprecht Antalra és az egykori Nap vendéglőre emlékeztek

Egykori építész és főispán, valamint egy legendás veszprémi vendéglő történetével ismerkedhettek a hallgatók a MÉZ Rádió vasárnapi adásában.
 
 

Fellner Jakabra, Rainprecht Antalra és az egykori Nap vendéglőre emlékeztek

Egykori építész és főispán, valamint egy legendás veszprémi vendéglő történetével ismerkedhettek a hallgatók a MÉZ Rádió vasárnapi adásában.
 
 
 
 
 

Fellner Jakabra, Rainprecht Antalra és az egykori Nap vendéglőre emlékeztek

Egykori építész és főispán, valamint egy legendás veszprémi vendéglő történetével ismerkedhettek a hallgatók a MÉZ Rádió vasárnapi adásában.

- Ma ismerkedjünk meg a veszprémi Nap vendéglő történetével, a jelenlegi színészház, Fellner Jakab építész és Rainprecht Antal főispán életrajzával - kezdte vasárnapi ismertetőjét Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- A Nap vendéglő a Komakút tér 1. szám alatt, a mai Színészház volt. Eredetileg Izer-féle vendéglőnek is hívták, amelyet több periódusban építették 1810 körül. Az eredeti épület nagytermében színpadot is elhelyeztek, így évtizedekig Veszprém kulturális életének egyik fontos helyszíneként szerepelt, mivel ott tartották előadásaikat a vándor színtársulatok is. Színpadán több neves színművészünk, talán még Petőfi Sándor is megfordult. A Nap vendéglőben cigányzenekar muzsikált. 1880-ban átépítették, majd 1883-ban Horváth Sándor építőmester vásárolta meg és bérházzá alakította. 1983-ban a Petőfi Színház tagjait a volt vendéglő lakásoknak kialakított helyiségeiben helyezték el. Az átalakított Nap vendéglő udvarában kapott később helyet a Latinovics-Bujtor játékszín.

- 242 éve, 1722. július 25-én született Nikolsburgban Fellner Jakab építész. Tatán telepedett le 23 éves korában és élete nagy részét ott töltötte. 1750-től főleg az Esterházy grófok számára dolgozott. Fellner Jakab első jelentős önálló munkája a tatai plébániatemplom volt, amelynek építését 1751-ben kezdték, de a befejezés már utódjának Grossmann Józsefnek volt a feladata. Egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt, majd 1762-ben a Lamberg család kastélyát tervezte Móron. 1764-ben szerződést kötött Esterházy Károly püspökkel az egri püspöki építkezések tervezésére és felügyeletére. 1768 és 1774 között tervezte a veszprémi püspöki palotát, amely az európai késő-barokk számottevő emléke, legragyogóbb változata. Fellner Jakab 1773-ban tervezte meg és kezdte el építeni utolsó nagy alkotását, a pápai plébániatemplomot, amely klasszicizáló homlokzatával és világos, tágas belső terével a magyar templomépítés egyik típusalakító őse. Jelentős szerepe volt Veszprém, Pápa, Tata és Eger városképének kialakításában. A klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere. A meglévő építészeti adottságok, a hely és a táj kitűnő kihasználásának egyik kiváló példája a veszprémi aggpapok háza, amely 1770 és 1778 között épült. Fellner Jakab Tatán hunyt el 1780. december 12-én.

- 134 éve, 1881. július 24-én Válon született Rainprecht Antal főispán. A Veszprémi Piarista Gimnázium befejezése és az államtudományi egyetem elvégzése után ügyvédi oklevelet és a Mosonmagyaróvári Akadémián mezőgazdász képzettséget szerzett. 1908-ban, édesapja halála után átvette a veszprémi püspöki uradalom jószágkormányzói tisztét. Rainprecht Antal 1909-ben megvált hivatalától, ügyvédi irodát nyitott és kerteskői birtokán gazdálkodott. Polgári radikális nézeteket vallott. 1917-1919. március 17 között Veszprém vármegye főispánja. Az események balratolódását látva lemondott. 1922 és 1926 között a veszprémi választókerület országgyűlési képviselője. 1926 után megszervezte a magyarországi Páneurópai mozgalmat, 1930-ban visszavonult a politikától. Rainprecht Antal Budapesten hunyt el.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.