- Ma emlékezzünk Ányos Pál István költőre, Bordán István régész-természettudósra, Babay Kálmán író-reformárus lelkészre, Kolossváry Sándor római katolikus apátkanonok-egyházi íróra és Antal József tudománytörténész-miniszterelnökre - kezdte előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- 259 éve, 1756. december 8-án született Nagyesztergáron Ányos Pál István költő. A család nagyesztergári kúriájában született, középiskolába Komáromban, Veszprémben és Győrben járt, majd a pálosok pápai Gimnáziumában végzett. Pápán Táncz Menyhért drámaíró is tanára volt. 1772-ben belépett a pálosok rendjébe. Márianosztrára, Pápára, később a Nyitra melletti Elefántra helyezték. Ez utóbbi helyen magányát nehezen viselte el, elveszítette életkedvét. 1784-ben súlyos betegen Veszprémbe jött, ahol 28 éves korában 1784. szeptember 5-én meghalt.

- Szenvedéseiben Pálóczi Horváth Ádám volt a mindennapos vigasztalója. A magyar szentimentális líra egyik legkiválóbb képviselője. A bakonyi táj is termékenyen hatott írásaira. Költészete Batsányi János, majd Kölcsey lírájában folytatódott. Nagyesztergáron a költő szülőházán, Veszprémben a Ferences-templom falán van emléktáblája.

- 85 éve, 1930. december 1-jén, 71 évesen Budapesten hunyt el a pozsonyi származású Bordán István régész, természettudós. 1879-től a Hunyad-megyei Puj községben állomásfőnök. Huszonöt évi vasúti szolgálat után nyugdíjaztatta magát és Pozsonyban a folyamőrségnél napidíjas könyvelői állást vállalt. 1908-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. alkalmazottjaként visszatért Erdélybe, Petrozsénybe. Bordán István 1920-ban Várpalotán telepedett le. Ifjú korától érdeklődést mutatott a biológiai és régészeti tudományok iránt. 1900 nyarán, Ciprus szigetén rovartani és archeológiai, 1901 és 1906 között Pozsony környékén rovartani kutatásokat folytatott. Bordán István Petrozsényben feldolgozta a szénmedence őslényfaunáját, a Kárpát Egyesület titkáraként régészeti ásatásokat végzett. Laczkó Dezső munkatársaként közreműködött a Baláca-pusztai római kori romok feltárásában. 1924-ben a Szabó-féle homokbánya megnyitásakor felfedezte annak különleges értékeit, felhívta a figyelmet az értékes ősmaradványokra, szorgalmazta azok tudományos vizsgálatát. (Ez a homokbánya 1954-től védett terület.) Nevéhez fűződik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum lepkegyűjteményének alapját képező anyag összegyűjtése. A Bakonyban elsőként Bordán István bizonyította a Sziklai fehérlepke (Pieris ergane) és a Dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme) jelenlétét. Írásai a Rovartani Lapokban jelentek meg.

- 153 éve, 1862. december 7-én Gárdonyban született Babay Kálmán író, református lelkész. Középiskolába Székesfehérvárott és Budapesten járt. A Pápai Református Teológiai Akadémiát 1885-ben végezte el, majd Csajágon, 1886-tól Mezőkomáromban, 1893-tól pedig Sárkeresztesen lelkész és egyházi tanfelügyelő. Babay Kálmán 1931-ben nyugalomba vonult Balatonkenesére, ahol korábban is gyakran tartózkodott, ahol feleségül vette Szánthó Ilonkát, Soós Lajos költő unokahúgát. Több száz szépirodalmi munkája jelent meg budapesti, Fejér- és Veszprém megyei lapokban, valamint az 1913-ban alapított Balatonkenesei Hírlapban. Babay Kálmán egyházi műveket is írt és tanügyi írásokat publikált. Elbeszéléseiben sok szeretettel szól a Balatonról, a tó partján élő emberekről, szokásaikról. A Visky lányok című regénye korrajz az 1870-es évek Mezőföldjéről, egyháztörténetéről. Fejér vármegye reformációja címmel történelmi visszaemlékezést írt. Babay Kálmán Balatonkenesén heunyt el 1933. április 29-én, 71 éves korában.

- 173 éve, 1842. december 7-én hunyt el 67 évesen Veszprémben a pápai születésű Kolossváry Sándor római katolikus apátkanonok, egyházi író. 1831-től az MTA tagja. Középiskoláit Pápán, Sopronban és Veszprémben, a teológiát Pozsonyban végezte. Pappá szentelése után, 1798-ban a Veszprémi Papnevelő tanára. 1804-ben nagykapornaki lelkész és esperes, 1808-tól kanonok, a következő esztendőben Veszprém plébánosa. Kolossváry Sándor 1812-től Veszprém vármegye táblabírája. Az 1825. évi országgyűlésen a veszprémi káptalant képviselte. Kolossváry Sándor a veszprémi kórház egyik alapítója és a Dávid Árvaház építésének irányítója. Nagyobb pénzadományokkal segítette a népnevelés ügyét és az MTA megalapítását. Jeles hitszónok volt. Egyházi beszédei Szalay Imre: Egyházi beszédek gyűjteménye című munkájában jelentek meg. Kéziratban maradt beszédeit unokaöccse Kolossváry Ferenc rendezte sajtó alá Kolossváry Sándor egyházi beszédei. (1-2. Köt. Pozsony, 1843-1844.)

- 22 éve, 1993. december 12-én, 61 évesen hunyt el Budapesten ifjú Antall József tudománytörténész, miniszterelnök, Antall József miniszter fia. 1950-ben a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Tudományegyetemen 1955-ben magyar-történelem, 1962-ben levéltár-könyvtár-muzeológia szakon szerzett oklevelet. Az Országos Levéltár munkatársa volt, 1957-1959-ben gimnáziumban tanított. 1964-től az Orvostörténeti Könyvtár munkatársa, 1974-től főigazgatója. Eötvös József életművét kutatta. Orvostörténeti, társadalmi és politikai írásai jelentek meg. 1990-től a Magyar Köztársaság első miniszterelnöke. Édesapjának Orosziban 1945 előtt földbirtoka volt, így 1956 után sokat tartózkodott a Somlón. Ifjú Antall Józsefet is sok szál kötötte apja szülőfalujához, a Somló-hegyhez és annak környékéhez. Orosziban a Művelődési ház homlokzatán közös emléktábla őrzi emléküket. A somlói Szent István Kilátón emléktábla és a Somlóvásárhelyről a Somlóra vezető út mellett emlékmű emlékeztet Antall Józsefre. Paloznak új faluházát 1993. április 30-án avatta fel. A polgármesteri hivatal előcsarnokában 1994-től tábla őrzi ennek emlékét.