- Az uniós tagállamok előtt álló kihívásokkal egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni, ezért nem szabad engedni a kísértésnek, hogy visszaessünk a nemzetállami cselekvésbe - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a német parlament alsóházában (Bundestag) a csütörtökön kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.

Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a terrorizmustól az éghajlatváltozáson át az üldöztetés és menekülés következményeiig a legnagyobb gondok közül egy sem oldható meg nemzetállami szinten, a "21. század globális kihívásaival" csak az birkózhat meg sikerrel, aki felismeri, hogy a saját érdekeit csak a közös európai érdekekkel egyeztetve tudja érvényesíteni.

Az európai menekültválságról szóva kiemelte, hogy Németország továbbra is ragaszkodik a menekültek uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló tartós és kötelező erővel bíró rendszer kialakításához, de ebben nem vár áttörést az uniós csúcstól. Azt viszont elvárja Németország, hogy a korábban hozott döntések alapján megtörténjék a 160 ezer menekült tagállamok közötti elosztása és kiépüljenek az úgynevezett hot spotok. Ezekben az uniós üzemeltetésű intézményekben nemcsak regisztrálni kell az EU-ba belépő menedékkérőket, hanem ott kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, majd onnan kiindulva kell szétosztani a tagországok között a védelemre szoruló kérelmezőket, és hazaszállítani a többieket - fejtette ki a kancellár az ATV.hu cikkében.

Az utóbbi napokban többször megjelölt célt megerősítve aláhúzta, hogy érezhetően csökkenteni kell a Németországba belépő menedékkérők számát. Mint mondta, mindenkinek ez az érdeke, Németországnak, az EU-nak és a menekülteknek is, akik nem kényszerülnek elindulni az EU-ba vezető veszélyes úton, ha sikerül helyben, hazájuk térségében javítani életkörülményeiket.

Ezzel kapcsolatban említette, hogy az uniós csúcs előtt több tagország vezetőjével együtt tárgyal majd Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel. A Törökországgal folytatott együttműködéssel ki lehet alakítani a menekültek "legális bevándorlásának" lehetőségét, "például legális kontingensek révén, amelyekkel fellépünk az illegális migrációval szemben". Az együttműködés "előfeltétele" azonban az, hogy visszaszoruljon az illegális migráció, vagyis hogy a török hatóságok gondoskodjanak a török-görög tengeri határ hatékony ellenőrzéséről és tegyenek intézkedéseket az embercsempészet felszámolására.

Angela Merkel elmondta, hogy Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát az állandó uniós határőrizeti szerv létrehozásáról. A schengeni és uniós külső határok védelmének erősítéséről szóló bizottsági javaslatot lehetőleg gyorsan meg kell tárgyalni és dönteni kell róla.

- Az uniós integráció vívmányai közül az euró mellett a belső határőrizet nélküli schengeni övezet a legfontosabb, és Németország e két vívmányból profitál a legtöbbet - mondta.

- A határvédelem "természetesen a nemzetállami szuverenitás lényeges kérdéseit érinti", és ezeket a kérdéseket Németország is alaposan megfontolja. Ugyanakkor a brüsszeli javaslat "bátorító", egy éve el sem lehetett volna képzelni, hogy egy ilyen terv elkészül - tette hozzá a kancellár.

Az uniós csúcs további témáiról szólva kiemelte, hogy egyelőre meg kell hosszabbítani az Oroszország ellen az ukrán válság miatt hozott szankciókat, mert a válság politikai rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtása még nem ért véget. A következő nagy feladat a helyi választások előkészítése és lebonyolítása a kelet-ukrajnai válságövezetben.

Hozzátette, hogy Németország fontosnak tartja Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzését, de nem engedhet az uniós integráció alapvető vívmányait jelentő szabad mozgás elvéből és a hátrányos megkülönböztetés tilalmából.

A brit uniós tagság esetleges megszűnése súlyos veszteség lenne, nemcsak azért, mert Nagy-Britannia a harmadik legnagyobb tagország és az EU gazdasági teljesítményének 15 százalékát adja, hanem azért is, mert a "modern parlamentarizmus bölcsője és közös európai értékeink úttörője".

- Németország azt "kívánja, hogy Nagy-Britannia továbbra is aktív partner legyen egy erős Európában" - hangsúlyozta Angela Merkel. A megállapodás Nagy-Britannia és az EU viszonyrendszerének újrarendezéséről nem lesz könnyű, de bizakodásra ad okot, hogy mindig sikerült megoldást találni, amikor egy tagország "tisztázni" akarta helyzetét az EU-ban. Így történt Dánia esetében 1992-ben, és Írország esetében 2008-ban.

A kormánynyilatkozatról folytatott vitában az Angela Merkel vezette jobbközép CDU-val és bajor testvérpártjával (CSU) kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann aggasztónak nevezte a "nacionalista és populista erők" térnyerését, és hozzátette egyebek között, hogy Orbán Viktor miniszterelnök követendő példának tartja Vlagyimir Putyin "autoriter" kormányzását.

- Franciaországi, lengyelországi és svédországi folyamatokról szólva úgy vélte, "nagyon gyorsan besötétül Európában", ha nem sikerül feltartóztatni ezeket az erőket. A jelenkor "transznacionális" problémákkal szembesül, és "a nacionalista megoldások mindig látszatmegoldások" - mondta.

- Amennyiben az "európai válaszok" helyett ismét a "nacionalizmus és a nemzetállami gondolkodás érvényesül", akkor mind a 28 tagországnak rosszabb lesz, mint eddig - mondta Thomas Oppermann az MTI információi szerit.

Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője kiemelte, kétségtelen, hogy az EU jelenlegi nehéz helyzete nem az uniós intézmények, hanem a tagállamok miatt állt elő, és "egy s más" neki sem tetszik Magyarországon és Lengyelországban, de a baloldali vezetésű Szlovákia és Csehország tevékenységében is talál kivetnivalót.