- Ma ismerkedjünk meg Óváry Lipót író, történész, levéltárossal, Erdélyi József író, költővel, Bakos Lajos református püspök, tanárral, valamint dr. Kopasz Ernő és dr. Márton Dezső orvosokkal - kezdte vasárnapi előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató.

- 182 éve, 1833. december 31-én született Veszprémben Óváry Lipót író, történész, levéltáros. 1892-től az MTA levelező tagja. Veszprémben és Pápán végezte középiskolai tanulmányait. 1849-ben, a szabadságharcban honvédtüzér, a debreceni csatában megsebesült. Orosz, majd osztrák hadifogságba került, Óváry Lipótot 1849 novemberében szabadon bocsátották. 1850-től Bécsben tanult. 1856 után Pesten újságíró, a Délibáb munkatársa. Rövid ideig egy vidéki családnál nevelő, 1859-ben az Aradi Híradót szerkesztette. A zaklatások elől Olaszországba ment, ahol beállt Garibaldi seregébe és a Magyar Légió hadnagyaként harcolt. Óváry Lipót a harcok után Nápolyban levéltári kutatásokat folytatott. Felfedezte azt a kódexet, amely a Margit-legendát tartalmazta. Hazatérve az Országos Levéltárban kapott állást, ahol a magyar-olasz történelmi kapcsolatokat kutatta. Írt elbeszéléseket is. Óváry Lipót Budapesten hunyt el 1919-ben, 86 évesen. Veszprémben a Szent Imre téren emlékoszlop őrzi szülőháza helyét és Óváry Lipót emlékét.

- 110 éve, 1905. december 27-én született Kisbéren Bakos Lajos refrmátus püspök, tanár. A gimnáziumot és a teológiát Pápán végezte, majd 1930-1932-ben külföldi egyetemeken tanult. 1929-ben és 1930-ban lelkészképző vizsgát tett, 1933-ban Veszprémben szentelték pappá. 1932-től Balatonarácson, 1964 után Veszprémben lelkipásztor. Bakos István 1943-ban, Debrecenben a teológia doktora fokozatot kapta. 1949-1951-es években a pápai akadémián tanított. A Dunántúli Református Egyházkerület 1963-ban főjegyzővé, 1964-ben püspökévé választotta. Cikkei és tanulmányai egyházi lapokban jelentek meg. Bakos Lajos Balatonfüreden el hunyt 1979-ben.

- 18 éve, 1997. december 31-én, 81 évesen hunyt el Veszprémben a Szegeden született dr. Kopasz Ernő orvos. Iskoláit Szegeden végezte, 1940-ben ott szerzett általános orvosi diplomát is, amelyet belgyógyászati (1945), röntgenológiai (1955), fertőző betegségekkel foglalkozó (1961) szakvizsgákkal bővített. 1940 és 1945 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikáján dolgozott. Dr. Kopasz Ernőt 1945 áprilisában bízták meg a veszprémi kórház belgyógyászati osztályának vezetésével. 1981-ben vonult nyugalomba. Osztályvezetői, szak-főorvosi tevékenysége idején a háború utáni újjáépítések, később a sok változás és fejlődés fűződik nevéhez. Dr. Kopasz Ernő hosszú évekig folytatott tudományos kutatómunkát a hipertónia korai felismerése és a cukorbetegségek témakörben. A Hipertónia Veszprém megyei ellátása címmel 600 oldalas monográfiát készített. Közel félszáz tudományos szakdolgozata jelent meg. Első alkalommal dr. Kopasz Ernő kapta meg a Csolnoky Ferenc Emlékérmet. A veszprémi dózsavárosi temetőben nyugszik.

- 28 éve, 1987. december 31-én, 68 évesen hunyt el Veszprémben Márton Dezső orvos. Budapesten tanult, 1950-ben orvosi diplomát szerzett. A háborúban páncélos felderítőként többször teljesített harctéri szolgálatot. 1945 és 1948 között az FKgP osztályvezetője, Tildy Zoltán köztársasági elnök személyi titkára. Márton Dezső szemorvosként Budapesten, Cegléden és Dunaújvárosban dolgozott. Veszprémbe 1965-ben került, amikor megnyílt az új szemészeti osztály és pályázat útján elnyerte az osztályvezető főorvosi állást. 1966. december 1-jétől kórházigazgató-helyettes, 1967. január 1-jétől 1970. január 31-ig igazgató. Márton Dezső munkássága idején a szemészet mellett megnyílt a 40 ágyas urológia és a 25 ágyas orr-fül-gégészeti osztály. Márton Dezső a tihanyi temetőben nyugszik.