Újra aktuális az öszödi beszéd
A politikus a blogbejegyzésében a következőket írta le: „Néhány napon belül le kell zárnia az Európai Unió tagállamainak az EU 2007-2013-as támogatási időszakának elszámolásait, vagyis nem lehet már több uniós támogatást erre az időszakra elszámolni. Érdemes áttekintenünk, hogy milyen hatékonysággal sikerült felhasználnunk a nekünk címzett pénzeket és azt, hogy területileg ez miként oszlott meg, és legalább számszakilag látni, hogy a haza területi felzárkózáshoz miként járulhatott hozzá ez a temérdek uniós támogatás. Sajnos már elöljáróban azt kell jeleznem: nem csökkentek a régiós különbségek, Budapest és Pest megye szívta fel az uniós pénzek harmadát, míg a leszakadt régiók csak alamizsnát kaptak. Orbánék ezt is nagyon elszúrták.
Az Európai Unió kohéziós politikája a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan 347 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosított a tagállamai számára, melynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, illetve annak biztosítása, hogy a belső piacon minden egyes régió hatékonyan tudjon versenyezni a többivel.
Az európai kohéziós politika alapvető célja az Unió, de különösen a leggyengébb régiók versenypozíciójának javítása.
Nézzük, mi a három legjelentősebb EU-s pénzügyi alap célja, vagyis mire szánták az ott elhelyezett uniós közpénzeket: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése az Európai Unióban a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésével.
A Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az Európai Unió átlagának 90%-át. Célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása.
Az Európai Szociális Alap forrásai az embereket szolgálják, az alap Európai Unióban elérhető foglalkoztatási és oktatási lehetőségek fejlesztésére koncentrál. Célja ezenkívül a leginkább sebezhető, a szegénység veszélyének kitett emberek helyzetének javítása is.
A 2007–2013-as időszakra Magyarország részére összesen 25,3 milliárd eurót különített el az Európai Unió: 22,9 milliárd eurót a „konvergencia” célkitűzés (ez az összeg volt tervezve Magyarország 6 vidéki régiójára), 2 milliárd eurót a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés (ez jár Budapestnek és Pest megyének) és 386 millió eurót az „európai területi együttműködés” keretein belül (ez értelemszerűen a határ menti térségek területi együttműködéseinek támogatására vonatkozik).
Vagyis az EU - az uniós átlagnál jobb gazdasági mutatókkal rendelkező - Közép-Magyarországi Régiónak (Budapestnek és Pest megyének) 2 milliárd eurót (mai árfolyamon: 628 milliárd Ft), a vidéki régióknak pedig 23,3 milliárd eurót (mai árfolyamon: 7319 milliárd Ft) szánt a 2007-2013-as időszakban. Ez alapján Budapest és Pest megy az összes támogatás 8%-ára lett volna jogosult és a vidéknek kellet volna felhasználnia az uniós pénzek 92%-át. A leszakadás nem csökkent, még szegényebbek lettek az amúgy is szegény déli és keleti régiók.
A fentiekből egyértelműen kiolvasható, hogy a hazánknak címzett uniós pénzek alapvetően a magyarországi régiók egymástól és a többi európai régiótól való leszakadásának csökkentését szolgálták. Vagyis szolgálták volna, mert sajnos a számok azt mutatják, hogy nem ez történt.
Az uniós támogatások sorsát követni hivatott Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) adatai szerint Közép-Magyarország a maga 2461 milliárd forintnyi kifizetett támogatásával tervezett 8% helyett 31,6%-át kapta meg az uniós pénzeknek, míg a vidéki régióknak a tervezett 92% helyett csak 68,4% jutott, és ebből a legleszakadtabb régióknak a torta felét sem adta oda a Magyar Állam, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország összesen csak 48,5%-ban részesedett a hazánk régióinak felzárkózását szolgáló pénzből.
Az Eurostat idén májusban publikált 2013-as adatokon nyugvó jelentése szerint a húsz legszegényebb uniós régió közül négy magyar. A vg.hu is idézi a jelentés azon részét, mely szerint a legszegényebb hazai régióban, Észak-Magyarországon csak 40 százaléka az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak. Észak-Alföldön 42, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön 45 százalékos egy főre jutó GDP (mindez a Budapesten és Pest megyében 110%). Ennél csak Bulgária és Románia régiói szegényebbek, valamint a francia tengerentúli Mayotte.”
Az új támogatási időszak tervezése megkezdődött és csak remélni lehet azt, hogy az EU támogatások végre a fejlődést fogják szolgálni és nem a presztízs beruházások számát növelik majd.