Kálti Márkra, Enyingi Török Ferencre, Tiethart Józsefre és Salomváry Jánosra emlékeztek
- Kálti Márk krónikaíró, római katolikus kanonok Veszprém vármegyében birtokos kisnemesi család sarja volt - kezdte vasárnapi előadását Bándi László veszprémi tanár-helytörténeti kutató. - A család az 1330-as évek végén szerezte meg a Kált nevű, Veszprém megyei falut. Kálti Márk 1336-1337-ben udvari pap, Erzsébet királyné káplánja. 1352-ben a királyi kápolna őre, fehérvári és veszprémi kanonok. Jakubovich Emil kutatásai alapján Kálti Márkot tekintették az 1358-ban készült Bécsi Képes Krónika szerzőjének.
- Enyingi Török Ferenc főkapitány Török Bálint fia, híres törökverő vitéz. 1550-ben, apja halála után költözött Pápára. 1555-ben kivédte Velicsán fehérvári bég támadását, a törökök elmenekültek Pápa alól. A mustrajelentésekből ismert, hogy a parancsnoksága alatt lévő seregeknél nem a haditanács, hanem ő nevezte ki a tiszteket. Enyingi Török Ferenc birtokain segítette a reformáció terjedését. 1557-ben udvari bolondjával zavartatta meg a ferencesek miséjét, ezért a király elé idézték. Segítette a város fejlődését, 1552-ben megerősítette a szabók privilégiumát, 1562-ben a Hegyesd ellen vonuló, összevont dunántúli csapatok főparancsnoka. Enyingi Török Ferenc 1566-ban részt vett Veszprém visszafoglalásában. 1570-ben a vízimolnároknak adott szabadalomlevelet. Enyingi Török Ferenc 1571-ben hunyt el.
- Tiethart József kőművesmester a 18. sz. első felében a veszprémi egyházi építkezések sokat foglalkoztatott mestere. Tervezte és építette az egykori megyeháza épületét. Tiethart Józsefet 1747-ben Bíró Márton püspök megbízta a Gizella kápolna helyreállításával. 1750 körül készítette a piarista rendház és a gimnázium terveit. Nevéhez fűződik építésük első üteme is. A székesegyház 1756. évi restaurálási munkáiban is részt vett. Mindkét épület csak halála után készült el. Tiethart József Veszprémben hunyt el 1759-ben.
- 347 éve, 1669-ben született Veszprémben Salomváry János táblabíró. Az elemi iskolát Veszprémben, a középiskolát Győrben végezte. Veszprém környékén voltak birtokai, ott gazdálkodott. Közéleti emberként különböző megyei tisztségeket vállalt: Salomváry János 1689-ben esküdt, majd segédszolgabíró, 1702-ben főbíró, 1716-ban helyettes alispán. 1717-ben tagja volt a katonai beszállásolások ellen tiltakozó bizottságnak, 1719-ben táblabíró. Salomváry János 1724-ben építtette a Szent Anna-kápolnát, amelyben családi kriptájuk is volt. Veszprémben 1727-ben hunyt el. Az 1803-as árvíz után a város a kriptát befalaztatta.