Sajtótájékoztatón kérte ki magának Barcza György az ÁKK vezérigazgatója, hogy a cég trükközne az államdóssággal, amikor december utolsó napjaira mesterségesen leszorította az adósságot. Azóta be is szüntették a heti adatközlést, ám most kiderült: január végére jelentősen megugrott az államadósság – ahogy az várható volt a decemberi brutális csökkentés után.

Míg korábban még szégyellte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. épp illetékes vezetése az államadósság körüli trükközéseket, a tavaly kinevezett új vezető már egyenesen az államdósság-kezelési célok egyik sarokkövévé tette, hogy a csökkenő adósságot csak decemberben kell teljesíteni - hisz akkor mérik azt. Barcza György az ÁKK vezetője januári sajtótájékoztatóján kikérte magának, hogy trükköznének az adóssággal annak érdekében, hogy a magyar államadósság csökkenő pályán maradjon. Ráadásul Barcza be is szüntette az adósságadatok heti publikálást, így azokat csak a havi NGM-tájékoztatóban teszik közzé.

A tárca friss adatai szerint január 31-én (azaz 22 nappal ezelőtt) az központi költségvetés bruttó adóssága 25 180,3 milliárd forint volt, ami 480,6 milliárd forinttal magasabb, mind a decemberi 24 699,7 milliárd forinttal szemben. (Mindeközben januárban az államháztartás 92,2 milliárdos többlettel gazdálkodott - vagyis a erről az oldalról nem volt indokolt az adósság növelése.)

A központi költségvetés adóssága a történelmi csúcsot tavaly december 11-én érte el, akkor 25 911,7 milliárd forint volt a tartózás - három hét alatt azonban ezt a tételt 1212 milliárd forinttal mérsékelték. Egyrészt ekkor járt le egy nagyobb tétel PEMÁK-államkötvény, amit akkor nem újítottak meg, valamint az ÁKK kötvényeket vásárolt vissza ebben az időszakban.

Nem meglepő módon januárban újra pénzgyűjtésbe kezdett az állam, az első hónap végére már le is tudták a decemberi adósságcsökkentés felét. A NGM a kedvező piaci környezettel magyarázza a januári erőltetett kibocsátásokat, ez magyaráz a növekményből 441,9 milliárdot. Megjegyzik, hogy a pénzből már tartalékolnak az évközi devizalejáratok törlesztésére is. Januárban a keresztárfolyamok kedvezőtlen változása 47,4 milliárd forinttal növelte az adósságot, ugyanakkor a forinterősödésen 17,4 milliárdot nyert az állam. Az NGM tájékoztatása szerint az idei első hónapban 8,7 milliárd forintnyi nettó devizakötvény-értékesítés is volt - ezek együttes eredőjeként nőtt az adósság 480,6 milliárd forinttal.

Januárban a Napi.hu információi szerint a devizaadósság részaránya 30,7 százalék volt a decemberi 31,3 százalék után. A külföldi befektetők kezében levő állapapír-állomány 61,8 milliárd forinttal 3834,2 forintra csökkent, az átlagos hátralévő futamidő 5,19 év volt.