- A 13. század második felében született István római katolikus püspök - kezdte vasárnapi előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató. - Valószínűleg Ákos nemzetségből származott és testvére Péter sümegi várnagynak, akinek Veszprém megyében voltak birtokai. Azonos lehet azzal az István jogtudorral, aki 1300-1303 között erdélyi esperesként és királyi alkancellárként fordul elő az oklevelekben. István a Veszprémi Egyházmegyét 1311 és 1322 között, 21. püspökként kormányozta. Bizalmasa Róbert Károlynak, aki 1313-ban Veszprém megye örökös főispánságával tüntette ki a mindenkori veszprémi püspököt. Mindez nem akadályozta István püspököt abban, hogy az egyház érdekeit védelmezve, a király által ejtett sérelmek orvoslásáért a pápához folyamodjék, vagy például 1318-ban az ország többi főpapjával szövetkezzék. Miként több elődje, István püspök is perbe bonyolódott Buda-vidéki papjaival. Egy 1322. március 21-én kelt királyi oklevélben fordul elő utoljára a neve.

- A 15. század második felében született Zalaházi Tamás római katolikus püspök. 1519-től II. Lajos titkára, majd esperes, akit a király 1525-ben a plébániáról emelt a veszprémi püspöki székbe. Előmenetelét a Szapolyai-pártnak köszönhette. A mohácsi csata után a Budáról menekülő Mária királyné egyik kísérője, később I. Ferdinánd híve és bizalmas tanácsadója. Zalaházi Tamást 1528. január 1-től - Szapolyai János javaslatára - Ferdinánd egri püspökké és az ország kancellárjává nevezte ki. A német birodalmi gyűlésen helyettesítette a királyt. Zalaházi Tamás 1537-ben hunyt el.

- 1629-ben vagy 1630-ban született Losonczi Farkas János református püspök. Sárospatakon, majd 1655 után több nyugat-európai egyetemen tanult. 1658-ban hazajött és Nagyszombatban volt lelkész. 1671 januárjában a katolikusok elüldözték és elvették templomát is. Bujdosás után először Kocson, majd 1673-tól Veszprémben lelkészkedett, ahol esperesi rangot kapott. Losonczi Farkas Jánost 1695-ben megválasztották a dunántúli református egyházkerület püspökévé. Üdvözlő verset írt Szántai Pócs Istvánhoz (1656) és Csúzi Cseh Jakabhoz (1668). Az üdvözlő versek megjelentek Szántai Pócs István: Disputatio Theologica... (Leyden, 1656.) című munkájában. Losonczi Farkas János Veszprémben hunyt el 1702-ben.

- A 17. században született Szentsei György énekszerző. A Szentsei-Daloskönyv, kéziratos énekeskönyv a 18. sz. elejéről, a kuruc költészet egyik legbecsesebb forrása. Egyes kutatók szerint összeállítója egy kuruc érzelmű, Veszprém megyei ember, prédikátor vagy diák, a kötetben két verssel is szereplő Szentsei György. A Szörnyű veszedelem... kezdetű ének lakóhelyének pusztulását és az ott élőknek a Bakonyba való menekülését írja le. Szentsei György gyakorlott verselő lehetett, aki bizonyára több verset is írt. A neki tulajdonított Vigasztalj meg... kezdetű vers záró strófái szerint szintén bakonyi bujdosás közben keletkeztek. Az énekeskönyv második gazdájának bejegyzése alapján - Én György Tamás hozattam ezt a könyvet Tésrűl anno 1711. - Thaly Kálmán tési lakosnak tartja a szerzőt.