- 367 éve hunyt el Hosszútóthy György várkapitány. 1616-tól 1632-ig zalaegerszegi lovaskapitány, majd 1638-ig pápai vicekapitány - kezdte vasárnapi előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató. - 1638 és 1644 között veszprémi főkapitány. Hosszútóthy Györgyöt közben, 1639 májusában háromszáz veszprémi huszárral Csehországba rendelték, ahol a győri és a kanizsai huszároknak is parancsnoka. 1640-’41-ben török fogságban volt Budán, 15 ezer birodalmi tallér váltságdíjat követeltek érte. 1649-ben még élt. Vele kihalt a Hosszútóthy-család.

- 126 éve, 1890. április 14-én született Zalaszentjakabon Cságoly Sándor orvos. Alsó- és középfokú iskolákba Kaposváron, egyetemre Budapesten járt, ahol 1914-ben kapott orvosi diplomát. Az I. világháborúban különböző frontokon látott el orvosi szolgálatot. Cságoly Sándor a veszprémi gyermekmenhely igazgató főorvosának 1933-ban nevezték ki. 1940 és 1948 között Munkácson volt a gyermekmenhely igazgatója, majd hazatelepült és Budapesten osztályvezető főorvosként dolgozott. Gyermekgyógyászattal kapcsolatos tanulmányainak száma megközelíti a negyvenet. Cságoly Sándort Kaposváron temették el 1969-ben.

- 212 éve, 1804. április 15-én született Szentivánfán Bezerédj Amália, Bezerédj Istvánné író, muzsikus. Neve Bezerédy alakban is előfordul. Tehetséges muzsikus volt, szépen hárfázott, zongorázott és énekelt. Tanult latinul, németül, franciául és angolul, szívesen festegetett. 1836-ban falusi szegények számára Hidján, testvérével, Etelkával alapította az első óvodák egyikét. Bezerédj Amália írásai közül életében csak egy elbeszélése jelent meg. Halála után férje rendezte sajtó alá az első magyar kottás-verses óvodai könyvet, Flóri könyve címmel. Első kiadása 1840-ben, legutóbbi 1990-ben jelent meg. Bezerédj Amália 1816-tól a Veszprémben rendezett muzsikai akadémiákon lépett fel. A Veszprémvármegyei Nótákban megjelent egy Magyarja. A családi levelezés egy négyesét említi, amelyet Ruzitska Ignác sikerültnek talált.

- 89 éve, 1927. április 14-én született Bakonyszentlászlón Pintér Tibor előadóművész. A Veszprémi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. Az érettségi után rövid ideig egyetemre járt, majd Veszprémben, a Fémfeldolgozó Vállalatnál, a későbbi Bakony Műveknél könyvelőként, később szállításvezetőként dolgozott. Pintér Tibor közben népművelő-könyvtáros főiskolai oklevelet szerzett. A gyár művelődési házát 1969-ig vezette, majd 1987-ig - nyugdíjba vonulásáig - a szakszervezetek megyei művelődési házának - a Kisfaludy Művelődési Háznak – az igazgatója volt. Pintér Tibor a Bakony Műveknél színjátszó csoportot szervezett, amely 1958-tól a TIT égisze alatt, 1971-től pedig Váci Mihály Irodalmi Színpad néven működik. A verskultúrát népszerűsítő irodalmi estek, előadássorozatok százait-ezreit szervezte és tartotta a megye városaiban és falvaiban. Pintér Tibor sok más elismerés mellett 1976-ban Radnóti-díjat, 1996-ban Gizella-díjat, 1997-ben Pro Meritis-t, 1998-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést kapott.