Egyes közbeszerzési eljárások túlárazása (vagyis, hogy mennyit lopnak el minden egyes pályázatból) a becsült 30 százalékkal szemben, elérheti a 140-320 százalékot is – idézi a Korrupciókutató Központ Budapest nemrég nyilvánosságra hozott kutatását a Napi.hu.

A kutatás főbb megállapításai szerint ott magasak a korrupciós kockázatok, ahol egy-két szereplős a “verseny”, nincs nyilvános ajánlattétel, hanem meghívásos tárgyalással élnek és ahol jelen van uniós támogatás. A kutatás eredményei szerint jóval gyakoribbak a túlárazások az uniós beszerzéseknél, mint a nemzeti közbeszerzéseknél.

A vizsgált 2009-2015-ös időszakban a túlárazott közbeszerzések aránya folyamatosan emelkedett, a nagy ugrás a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás után következett be, amely nagyobb teret nyitott a meghívásos egyszereplős közbeszerzések előtt.

Ugyancsak 2011 után ugrott meg a tenderfelhívás nélküli pályázatok száma, ötven százalékra, ami azt jelenti, hogy minden második közbeszerzés ajánlati felhívás nélkül, azaz titokban indul meg.

A legnagyobb túlárazások az informatikai termékeknél, beszerzéseknél láthatóak, ami meglepetés viszont, hogy az építőiparban nem tapasztaltak mesterségesen felpumpált árakat, ott ugyanis a korrupció nem a túlárazásban, hanem a nyertes kiválasztásában jelenik meg – mondta Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója a Kopint-Tárki Zrt., valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös rendezvényén.

Hozzátette a 24.hu cikke szerint: hatalmas előrelépést lehetne elérni a nem nyilvános közbeszerzések betiltásával, az adatok publikálásával és folyamatos elemzéssel – láthatóan azonban ehhez nincs meg a kormányzati akarat.