- A 16. század első felében élt Apáti Ferenc költő - kezdte vasárnapi előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató. - Az 1526 körül keletkezett Peer-kodexben fennmaradt Cantilena, Feddő ének szerzője. Neve a versfőkből olvasható ki. Személyéről mást nem tudunk. Mivel a kódexet Nagyvázsonyban őrizték, egyesek valószínűsítik, mások vitatják, hogy a Zala megyei Zalaapáti községből származó személy volt a vers szerzője. A Harmath István és Katsányi Sándor, a Veszprém megye irodalmi hagyományai kötetben feltételezik, hogy a szerző azonos a Zalaapátiból származó Apáti Ferenc középnemessel, aki 1518-ban a bécsi egyetemre is beiratkozott. A ő megfogalmazásuk szerint a vers gúnyolja a főurakat és főpapokat a török elleni harc elhanyagolása, illetőleg fényűző életmódjuk miatt, a pórnépet azért, hogy szakállrángatással megregulázható. De megkapják a magukét a pénzsóvár papok és a dúsgazdag apáturak is. Apáti Ferenc a nagy műveltségű költő szokatlanul élesen bíráló munkája jelentős lépés költészetünk világivá válása terén.

- 139 éve, 1877. április 20-án Veszprémben hunyt el a Nagykanizsán 1815-ben született Plosszer Ferenc római katolikus kanonok, helytörténetíró. A humán tárgyakat Nagykanizsán és Szombathelyen, a filozófiát Szombathelyen és Zágrábban, a teológiát Veszprémben tanulta. Plosszer Ferencet 1838-ban szentelték pappá. 1848 után Csóton és Pápán káplán, 1905-től plébános Gannán. 1870-ben veszprémi kanonok, négy év múlva címzetes apát. Összegyűjtötte és megírta a gannai plébánia történetét. A veszprémi Plosszer-sétány testvérének, István ügyvédnek emlékét őrzi.

- 164 éve, 1852. április 19-én született Szomolnokon Kompolthy Tivadar író, újságíró. Mint tengerésznövendék beutazta Amerika és Afrika partjait. 1875-ben a Veszprém című lapot szerkesztette, majd három évig ismét tengerészként szolgált. Kompolthy Tivadar egy ideig Vácon élt, majd 1888-ban Veszprémben telepedett le, ahol két éven át a Veszprém, 1881 és 1897 között a Veszprémi Független Hírlap szerkesztője és kiadója. 1884-től saját nyomdát létesített. Kompolthy Tivadar a Balaton-kultusz lelkes híve. Főként Balatonalmádiban tartózkodott szívesen, ahol utca viseli nevét és villája előtt emlékműve, Csiszár Gyula alkotása áll. Kompolthy Tivadar Budapesten hunyt el 1907-ben.

- 67 éve, 1949. április 20-án Budapesten hunyt el a pozsonyi születésű Bánáss László római katolikus püspök. Budapesten a piaristáknál érettségizett, majd Innsbruckban és Rómában tanult. Jogi doktor volt, aki diplomatának készült. Nagyváradon 1912-ben szentelték pappá. Bánáss László tábori lelkész, 1919-től 14 éven át Nagyváradon az orsolyita apácák lelkésze és iskolájuk igazgatója. Pápai titkos kamarás, 1925-től egyházmegyei tanfelügyelő, 1926-tól karnagy. A harmincas évek elején az Erdélyi Lapok kiadói bizottságának tagja. főként zenei tárgyú cikkeket írt romániai magyar lapokba. Bánáss László 1944 decemberében tagja a Debreceni Nemzeti Bizottságnak, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. Bánáss László 1945. augusztus 16-ától veszprémi apostoli kormányzó, 1946. szeptember 4-étől püspök. Kihelyezett káplánságot létesített Dákán, Nagyacsádon és Gézaházán. Lelkészséget hozott létre Nagygyimóton és Pápán, plébániát állított fel Veszprémben a Világ Királynője-templomnál. Bánáss László átszervezte a pápai egyházkerületet. Bánáss László idejében premontrei apácák telepedtek le Bakonyoszlopon és Nyárádon. A vallásközi béke megteremtésén fáradozott. A veszprémi székesegyház altemplomában nyugszik.