- 445 éve, 1571-ben hunyt el Enyingi Török Ferenc főkapitány, Török Bálint fia, híres törökverő vitéz - kezdte előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató. - 1550-ben, apja halála után költözött Pápára. 1555-ben kivédte Velicsán fehérvári bég támadását, a törökök elmenekültek Pápa alól. 1562-ben a Hegyesd ellen vonuló, összevont dunántúli csapatok főparancsnoka. Török Ferenc 1566-ban részt vett Veszprém visszafoglalásában. A mustrajelentésekből ismert, hogy a parancsnoksága alatt lévő seregeknél nem a haditanács működött, hanem ő nevezte ki a tiszteket. Török Ferenc birtokain segítette a reformáció terjedését. 1557-ben udvari bolondjával zavartatta meg a ferencesek miséjét, ezért a király elé idézték. Török Ferenc segítette Veszprém város fejlődését, 1552-ben megerősítette a szabók privilégiumát, 1570-ben a vízimolnároknak adott szabadalomlevelet.

- 193 éve hunyt el Johann Ignatz Cimbal festőművész. Sokat dolgozott Magyarországon. 1768-ban festette a székesfehérvári székesegyház mennyezetfreskóit és négy mellékoltárképét, 1769-ben a zalaegerszegi római katolikus templom mennyezetét és oltárképeit. Cimbal 1769 és 1771 között a veszprémi érseki palota nagytermének és kápolnájának mennyezetének képeit festette. 1773-ban a pákai római katolikus templom freskóit, 1774-ben a tornyiszentmiklósi, 1781-ben a nagyváradi székesegyház mellékoltáraiban dolgozott.

- 60 éve, 1956. április 25-én hunyt el Budapesten Czapik Gyula római katolikus püspök, nyomdász. Apja könyvkereskedő és nyomdatulajdonos. Kitanulta a nyomdászmesterséget, egy ideig igazgatója volt a Korda Nyomda és Könyvkiadó Vállalatnak. Czapik Gyula a gimnáziumot szülővárosában, a teológiát a Temesvári Hittudományi Főiskolán és a bécsi Pázmáneumban végezte. 1910-ben, Bécsben pappá szentelték, 1911-ben a bécsi Augustineumban teológiai doktorrá avatták. Czapik Gyula volt káplán, teológiai tanár, tanulmányi felügyelő, egyházmegyei ügyész, rövid ideig Horthy Miklós gyermekeinek nevelője is. Czapik Gyula szerkesztette a Havi Közlöny, a Die Zeitung és a Temesvári Újság című lapokat. A román megszállás miatt Budapestre költözött, az Egyházi Lapok, a Magyar Kultúra és A Szív szerkesztőjeként dolgozott. Az utóbbit Magyarország legnagyobb példányszámú hitbuzgalmi hetilapjává fejlesztette. Czapik Gyulát veszprémi püspökké 1939. július 19-én nevezték ki, az egyházmegye kormányzását szeptember 23-án vette át. Az egri érseki székbe 1943-ban helyezték és iktatták be. 1943-1944-ben egy évig apostoli kormányzóként irányította a veszprémi egyházmegyét is. Az egri főszékesegyházban nyugszik. Önálló lelkészséget szervezett Veszprém megyében, 1941-ben Balatonfőkajáron, 1943-ban Balatonfűzfőn, Pápán (Szent Anna) és Pétfürdőn.

- 163 éve, 1853-ban született Veszprémben és 1935-ben, 82 éves korában itt hunyt el Illikmann György csutora-készítő, fafaragó népművész. Családja a 18. századig visszamenőleg csutora készítéssel foglalkozott. Veszprémben az utolsó csutora-készítő mester volt. Jól felszerelt műhelyében, a Malom u. 18. sz. alatt esztergályozó géppel készítette a csutorákat. Műhelyének szerszámait a Laczkó Dezső Múzeumban őrzik.

- 189 éve, 1827. április 26-án 63 évesen hunyt el Pesten Bihari János zeneszerző, hegedűművész. Apja is hegedűs cigány volt. 1801-ben Pestre ment, ahol megalakította híressé vált zenekarát. Bihari János nyugtalan vándoréletet élt. Bécsben is járhatott, ahol több műve nyomtatásban is megjelent. 1818 körül többször megfordult Veszprémben, Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált. Bihari János működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető, azután pályája lassan lehanyatlott. 1824-ben eltörte bal karját és ez véget vetett virtuóz pályájának. Bihari János 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorára magára hagyatva élt. Bihari János a 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legjelentősebb képviselője volt. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkotta. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is Bihari János a szerzője. Balatonfüred volt a 19. század első felében a kiröpítő fészke annak a verbunkos zenének, amelynek Bihari is képviselője. A Balatoni Panteonban ezt emléktábla örökíti meg, amelyen Csermák és Ruzitska neve is szerepel.