Március elején a kormánypártok mindössze egy nap alatt akartak törvényt fabrikálni abból, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által birtokolt alapítványok vagyona egy tollvonással „elveszíti a közvagyon jellegét”. A sietséget az indokolta, hogy a jegybank társadalmi felelősségvállalásnak címkézve valójában addig is sajátjaként kezelte a közpénzt, amelynek során műkincseket és nagy értékű ingatlanokat vásárolt, vagy éppen közgazdászképzést szervezett. A 260 milliárd forintból létrehozott hat alapítvány – többek között Áder János köztársasági elnök, majd az Alkotmánybíróság döntésének köszönhetően – péntek este végül kénytelen volt nyilvánosságra hozni, hogy milyen összegben, kikkel kötött szerződéseket az elmúlt időszakban.

A magyar sajtó – a kormánypárti lapokat leszámítva – a hét végén alaposan fel is dolgozta az adatokat. Volt vele dolga rendesen. 2012 óta Matolcsy György jóvoltából ország-világ ismeri a magyar–japán rokonság megdönthetetlen bizonyítékát, a babák fenekén lévő kis piros pontok létezését. A szerződések listáját elnézve minden józanul gondolkodó ember – legyen magyar, japán vagy akár piréz – arcán hasonló kis piros foltok jelenhettek meg. Csak ezt szégyenpírnak hívják.

Utóbbit vélhetőleg hírből sem ismerik például a lista első helyén álló Magyar Építő Zrt.-nél, amely 2015-ben csaknem négymilliárd forint közpénzt tehetett zsebre a jegybanki alapítványokon keresztül. A cég Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester barátjának érdekeltségi körébe tartozik. Egyébként attól, hogy listavezetők, korántsem biztos, hogy ők jártak a legjobban, mivel több cégnél (például a Garancsi István-féle Marketnél) nem voltak feltüntetve a konkrét szerződési összegek. Egyik cég profitja sem a társadalmi felelősségvállalás miatt lódult meg az előző években…

De – mint Milne klasszikusában, a Micimackóban – nemcsak barátok és üzletfelek, hanem rokonok is megfordultak a mézesbödönként funkcionáló alapítványok körül. Így jól járt a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó New Wave Production Kft. is, amely másfél év alatt több mint félmilliárd forintos támogatást kapott a hat jegybanki alapítványtól. Ez a cég a kiadója a VS.hu portálnak, és a múlt év végén megvette a Magyar Telekomtól az Origó hírportált is. A több mint 500 milliós összegnél talán már csak a VS főszerkesztőjének azóta elhangzott magyarázkodása kínosabb.

Az MNO egyébként már tavaly megírta, hogy a New Wave a jegybank növekedésihitel-programjából is kapott félmilliárdot. Az idén tavasszal pedig az is kiderült, hogy az Origó megvásárlásához a jegybanki felügyelet alatt álló MKB adott milliárdos nagyságrendű kölcsönt. Úgy tűnik, az MNB saját médiabirodalom kiépítésébe fogott…

Matolcsy György unokatestvére más cégeken keresztül is jelentős összegekhez jutott. Ráadásul nem ő volt az egyetlen rokon, aki közel került az alapítványi pénzekhez. Vélhetőleg ezekben az esetekben sem a társadalmi felelősségvállalás szándéka mozgatta az alapítványi döntéshozókat.

Amikor Micimackó – egy mézesbödön alapos kitakarítása után – beszorult Nyuszi üregének kijáratába, rövid vita után megállapították, hogy „túlzabálta” magát. De míg Róbert Gida tanácsára Micimackó végül egyhetes fogyókúrába kezdett, addig az MNB és annak vezetői még szorult helyzetükben is csak a hasukra gondolnak. Tehetik, mert a jelek szerint – sok minden máshoz hasonlóan – ma ennek sincs semmilyen következménye.