- 196 éve, 1820-ban született Krausz Ármin könyvkereskedő, nyomdatulajdonos, lapkiadó - kezdte vasárnapi előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató. - 1850-ben könyvkereskedőként már Veszprémben élt. 1859 után a Kossuth Lajos u. 1. sz. épületben, bérelt helyiségben volt üzlete, amelyben 1861-ben kölcsönkönyvtárat is nyitott. Krausz Ármin 1871-ben megvásárolta a Ramazetter Nyomdát, 1884-ben Gutthard Antal kereskedőtől a XIX. század elején épült Rákóczi Ferenc u. 1. sz. alatti emeletes házat, amely a Horgos utcáig nyúlt. A családi házként is használt épület földszintjén először könyv- és papírkereskedést nyitottak, később nyomdát is működtettek. 1875-ben indította és 22 évig a Krausz Nyomda készítette a Veszprém című lapot, amely 1897-ben szűnt meg. Krausz Ármin 1897-ben hunyt el.

- 36 éve, 56 éves korában, 1980-ban hunyt el Békéscsabán a zalalövői születésű Cseresnyés Rózsa színművész. A Budapesti Zeneakadémia énekszakán végzett. 1945-ben, Győrben kezdte pályáját, majd a Kecskeméti Katona József Színházhoz került, 1951-től Miskolcon dolgozott. Cseresnyés Rózsát 1961-ben a Veszprémi Petőfi Színház szerződtette, és itt játszott haláláig. Sokoldalú színészként egyaránt alakított komika, primadonna és drámai hősnői szerepeket.

- 162 éve, 1854. május 1-jén született Veszprémben Kolossváry Dezső miniszter, tábornok. 1903-tól valóságos belső titkos tanácsos. Kolossváry Dezső a bécsi műszaki és hadiakadémia elvégzése után a 10. huszárezred hadnagya. 1903-ban a Budapesti 2. Huszárdandár parancsnoka, vezérőrnagy. Kolossváry Dezső még ez évben néhány hónapig honvédelmi miniszter, majd 1904-től ismét vezérkari tiszt, hadtestparancsnok. 1912-1914 között lembergi vezénylő tábornok, egyben a 14. huszárezred ezredtulajdonosa. Kolossváry Dezsőt 1914-ben nyugdíjazták, aki 1919-ben hunyt el.

- 107 éve, 1909. május 5-én született Budapesten Békefi Benő református püspök, író, tanár. A teológiát 1928 és 1935 között Budapesten és Debrecenben végezte. Megszervezte a nyíregyházi diakonissza-intézetet, melynek 1939-től lelkésze. Békefi Benő a háború után a Szabolcs Megyei Nemzeti Bizottság elnöke, később a nyíregyházai városi szociálpolitikai osztály vezetője, majd a város egyházközösségének lelkésze. 1952-1959-es években az egyházmegye esperese volt. Debrecenben és Budapesten teológiai tanár. Békefi Benő 1962-től a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Veszprém lelkésze. Több egyházi lapot szerkesztett: a Magyar Református Ébredést 1943 és 1947 között, a Keresztény Család c. lapot 1946-1947-ben. Békefi Benő Budapesten 1964-ben hunyt el.

- 125 éve, 1891. május 5-én született Vácott és 1922-ben hunyt el Veszprémben Missányi Lajos énektanár, karnagy. Középiskolába piarista növendékként Vácott és Kecskeméten járt, majd a pesti egyetemen tanult. Az 1. világháborúban tábori lelkész. Missányi Lajost 1918-ban helyezték a veszprémi rendházhoz. A főgimnázium ének-karával sikerrel szerepelt a megye városaiban. A Katolikus Legényegyletben dalárdát alapított, majd megszervezte a Kamarazenei Társaságot. Missányi Lajos éneket tanított az Angolkisasszonyok Intézetében, 1921-ben megalapította a Palestrina Énekkart, amely a kegyesrendiek templomában szerepelt.