- Közel 500 éve, 1520 körül született a Csobáncon Ráthóti Gyulaffy László várkapitány - kezdte vasárnapi előadását Bándi László tanár-helytörténeti kutató. - A török elleni harcok egyik legismertebb hőse, dunántúli birtokos nemesi család sarja. 1549-től Szigetváron, 1551-től Pápán, 1556-1557-ben hetvenöt könnyűlovas és ötven gyalogos parancsnoka Devecserben. 1557-től Győrben száz lovas hadnagya. Gyulaffy László 1560 és 1568 között Tihany várának kapitánya. Az 1550-es években Csobánc várának irányítását is ellátta, mint a vár birtokosa. 1563-ban I. Miksa aranysarkantyús vitézzé ütötte. 1566-ban Thury Györggyel együtt visszavette Veszprémet, Tatát, Gesztest és Vitán várát. Még ugyanabban az évben veszprémi főkapitány. Gyulaffy Lászlót portyázásai és bajvívásai az egész országban ismertté tették, ugyanakkor hatalmaskodásai ellen a vármegyék és a veszprémi káptalan sorozatosan tiltakoztak. 1568-ban Bécsbe idézték, mire Erdélybe költözött és János Zsigmond hűségére állt. Gyulaffy László 1575-ben, a szentpáli csatában Báthori István hadainak generálisa. Báthori Szilágycseh várával és 63 faluval jutalmazta szolgálatait. Gyulaffy László Udvarhelyen hunyt el 1579. május 13-án, körülbelül 60 évesen. Gyulafirátóton általános iskola vette fel a nevét, ahol az intézmény udvarán áll mellszobra, Merencsics Tibor alkotása.

- 21 éve, 1995. május 9-én, 67 évesen hunyt el a fővárosban Thiery Árpád író, újságíró, szerkesztő. Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1949-ben újságírói pályára lépett. Thiery Árpád 1957-től 1959-ig Veszprémben a Középdunántúli Napló munkatársa. Szerkesztője volt a Veszprémben megjelent Vörös szikrák c. antológiának. Veszprémről írt könyve Királynék városa címmel a Magyarország felfedezése c. sorozatban látott napvilágot. A Balaton mellett játszódnak az Isten veled háború és a Hosszú szökés c. művei. Thiery Árpád 1971-ben József Attila-díjat, 1994-ben Nagy Lajos-díjat kapott.

- 290 éve, 1726. május 13-án született Bőn és 215 éve, 1801. május 28-án hunyt el Veszprémben Katona István római katolikus kanonok. 1752-ben káplán Dunaszerdahelyen, a következő évben Pápán, 1758-ban Alistálon. Közben 1762-től lelki-igazgató a Nagyszombati Szemináriumban, 1764 után esperes-plébános Pápán. Katona István 1778-tól veszprémi kanonok, az Aggpapok Házának felügyelője, esperes, 1795 után címzetes prépost. Pápai plébánossága alatt épült a nagytemplom, amelynek érdekében sokat fáradozott. Kijavíttatta a Kálváriát. A veszprémi székesegyház sírboltjába temették.

- 107 éve, 69 évesen, 1909. május 10-én hunyt el Budapesten Böckh János geológus, bányamérnök. Böckh Hugó geológus édesapja. 1862-ben a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián szerzett bányamérnöki oklevelet. 1864-ben a Bécsi Földtani Intézetben dolgozott, két éves elméleti és gyakorlati képzésen vett részt. Böckh János hazatérve minisztériumokban kapott állást, 1869-től az újonnan alapított Földtani Intézet első geológus gárdájának tagja, 1882 és 1908 között igazgatója. Az ő kezdeményezésére indult meg a kőolajkutatás hazánkban. Böckh János úttörő jelentőségű munkát végzett a geológiai szintezés és a térképezés területén. Számos alapvető földtani munka fűződik nevéhez, ezek szakfolyóiratokban jelentek meg. Böckh János a Déli-Bakony földtani és őslénytani viszonyait is tanulmányozta. Földtani térképeket készített Pápa, Veszprém, Nagyvázsony és Felsőörs vidékéről.