Az ENSZ szakértői szerint a magyar kormánynak fel kell hagynia azzal, hogy a nemi alapú megkülönböztetést “konzervatív családi értékekre épülő” ideológiával palástolja.

Frances Raday, a nők jogait és a nemek közötti egyenlőség helyzetét értékelő csoport vezetője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a nőkkel szembeni diszkriminációt és a nők szerepének megerősítését önálló problémakörként kell kezelni.

Május 17. és 27. között első alkalommal vizsgálódott Magyarországon az az ENSZ szakértői csoport, amelyet a jogi és a gyakorlatban előforduló, nők elleni diszkrimináció feltárására hoztak létre.

A brit-izraeli Frances Raday szerint a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolását a kormánynak elsődleges fontosságú ügyként kell kezelnie, ezt pedig úgy érhetné el, ha a gyermekeknek a nemek közötti egyenlőséggel és az emberi jogokkal kapcsolatos oktatást biztosítana, valamint igénybe venné egyebek mellett az emberi jogi intézmények és a média segítségét. Fontosnak tartja a nők emberi jogaival foglalkozó civil szervezetek jelentőségét is.

A szakértő elmondta, az alaptörvény biztosítja a nők és férfiak egyenjogúságát Magyarországon, és védi a család intézményét, amelyet a nemzet fennmaradása szempontjából elengedhetetlennek tart. Bár a társadalom alapegységeként a család valóban védelemre jogosult, a család konzervatív formáját nem lenne szabad szembeállítani a nők politikai, gazdasági és társadalmi jogaival, valamint a nők szerepének megerősítésével.

Hozzátette: a nők emberi jogainak védelme és a nők szerepének megerősítése elengedhetetlen a családok jólétéhez.

Frances Raday úgy látja, az antidiszkriminációs jogszabályi rendelkezések megvalósítása nem elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban is kiküszöbölje a nemi alapú diszkriminációt. A nők és férfiak közötti társadalmi különbség indexe (gender gap) szerint komoly lemaradásban van Magyarország: 145 ország közül a 99. helyen áll.

Elmondta, a nők jelentős mértékben háttérbe szorulnak a politikai életben, hiszen a parlamenti képviselőknek mindössze 10 százaléka nő, a kormány tagjai között pedig egy nő sincs. Ennek hátterében “a nők mindent átható, nyilvánvaló sztereotipizálása áll”.

A munkacsoport vezetője szerint az oktatásban is elmozdulás tapasztalható a konzervatív családi értékek irányába. Az új tankönyvek több sztereotípiát is tartalmaznak a női és férfi szerepekkel kapcsolatban, a nőket szinte kizárólag feleségként és anyaként mutatják be.

A szakértő elismerte, hogy több olyan intézkedést is bevezettek, amelyek megkönnyítik a munka és a családi élet összeegyeztetését. A kormány azonban – annak ellenére, hogy elismeri a nők igényét a munkavégzésre – politikáját “a nők mint háztartásbeli, ideális esetben háromgyermekes anyák idealizálására alapozta, ezzel pedig lehetetlen dilemma elé állítja” őket, mondta.

Frances Raday emellett kitért a roma lányok oktatására, a migráns nők alapvető jogainak biztosítására és a munkanélküli nők jogára a megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Magyarországi látogatása során az MTI híre szerint a szakértők ellátogattak Egerbe, Bicskére és Pécsre is, kormányzati tisztviselőkkel, kormánypártok és ellenzéki pártok női parlamenti képviselőivel, valamint civil szervezetek képviselőivel találkoztak.