Demján Sándor az OTSZ elnökségének elnöki fórumát követő sajtótájékoztatón csütörtökön, Budaörsön kijelentette: egy megtervezett bűnszövetkezet volt, ami a takarékszövetkezeti rendszer félelemben tartásán keresztül, „jogi csűr-csavarral élve”, erkölcsileg nem elfogadható módon gazdagodott meg – írja az MTI.

Hozzátette: büszke arra, hogy nyílt levele hatására is sikerül megakadályozni, hogy egy „parazita csoport” szívja ki a takarékszövetkezet vagyonát, akár 70-80 milliárd forintot. Mint mondta, a lopás az lopás, és itt kisemberek kisemmizése folyt, mintegy 130 ezer kisrészvény-tulajdonos megdolgozott, felhalmozott jövedelmét és pénzét lopták el.

Demján az ominózus, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levelében korábban azt írta, Spéder Zoltán és társai céghálót szőnek a takarékszövetkezeti szektor köré. Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása alapján 2012-ben még 10 milliárd forintos vagyonnal (adózott eredménnyel) rendelkezett az akkori szövetkezeti szektor. Pár év alatt a 10 milliárd forintos eredmény 2 milliárd forint veszteségbe ment át, miközben a „profitcentrum”, a TakarékBank eredménye 200 millióról 3,2 milliárd forintra nőtt ˜– ismertette.

Demján Sándor kitért Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélésére is, amely során egyebek mellett tisztázták azt, hogy az integráció legfőbb célja a szövetkezeti és közösségi vagyon gyarapítása, és akkor eredményes, ha a szövetkezetek közvetlen részesedése nő a bankszektorban. Mint mondta, ez csökkent az utóbbi időszakban, de ezt majd kideríti a felügyeleti vizsgálat. Tájékoztatása szerint kitértek arra is, hogy független szakértőkkel tisztázzák majd ki, milyen eredménye volt az integrációnak három év alatt, hol sérültek az érdekek, „hol ment ki jövedelem”, amelyért a döntéshozók felelnek majd.

Beszámolt arról, hogy lesznek személycserék, a miniszterelnök dönt majd erről. Kormánybiztost neveznek ki egyebek mellett a közösségi vagyon gyarapításának felügyeletére.

Demján Sándor szerint a szövetkezeti törvény egy üzleti terv, amire törvényt szabtak, amelynek „szellemi atyja és mozgatója” Spéder Zoltán volt.

Kitért arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény kimondta: a törvény „minden más magyar törvényt felülír”, azaz a takarékszövetkezeti rendszer a bankfelügyelet és a versenyhivatal hatáskörén kívül esett. Mint mondta, olyan, mint egy „fekete lyuk”, arról senki információt nem kaphat.

Elmondása szerint akkor 100 OTSZ-tag volt és volt 30 kontrollálatlan, „kóbor” szövetkezet. Akik a rendszer „lenyúlására” szövetkeztek, összekeverték az OTSZ-t és a szövetségen kívüli szövetkezeteket. Demján közölte: az OTSZ működés, tőkefedezet szempontjából biztonságos szervezet volt, jobb volt a minősítése, mint az OTP-é. Kiemelte: az OTSZ tagszervezetei soha nem fordultak az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA), a kárrendezést saját alapjukból fedezték, ha valamelyik szövetkezet bajba jutott.