A HVG megbízásából júniusban készített reprezentatív Medián-kutatás szerint a korrupciónál jobban csak az egészségügy helyzete foglalkoztatja az embereket, akik azt legalább olyan súlyosan gondnak tartják, mint a migrációt és a munkanélküliséget. A közös felmérés szerint a Fideszt 2016-ban már korruptabbnak tartja a közvélemény, mint az MSZP-t. Az emberek kétharmada úgy látja, az Orbán-kormányra „nagy” vagy „nagyon nagy” mértékben jellemző a pénzügyi visszaélés. Az ellenzéki és a „bizonytalan” szavazók négyötödös vagy azt meghaladó többsége mellett így gondolja a kormánypárti szavazók bő egyharmada is.

A választók abszolút többsége (56 százalék) szerint a hatalom szelektíven üldözi a korrupciót. Ezen belül majdnem minden második Fidesz-hívő (47 százalék) is úgy gondolja, hogy „a mai magyar kormány csak az ellen a korrupció ellen lép föl, amelyben saját maga nem érdekelt”. Egynegyedük (23 százalék) szerint „a kormány egyáltalán nem küzd a korrupció ellen”. Csak a kormánypárti tábor 17 százaléka véli úgy, hogy „a kormány következetesen fellép a korrupció minden formája ellen”.

Nagy többség (60 százalék) osztja az a nézetet, hogy Magyarországon a korrupció felülről irányított. E kérdésnél csak a fideszeseknél került enyhe többségbe (52 százalél) az a vélemény, hogy a visszaélések „tisztességtelen köztisztviselők eseti magánakciói”. A miniszterelnöki cáfolat dacára 47 százalék elképzelhetőnek, 31 százalék nagyon valószínűnek tartja, hogy az olyan sikeres vállalkozók, mint Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna valójában a kormányfő strómanjai. Ezt csak a megkérdezettek 15 százaléka zárta ki. A válaszadók több mint 90 százaléka azt feltételezi, hogy Orbán Viktor vagyonos, és minden második megkérdezett a legvagyonosabbak közé sorolta.

A korrupció hat a magyar politikai rendszer megítélésre is. A megkérdezettek 20 százaléka a diktatúra kifejezést tartotta a legkifejezőbbnek. 18-18 százalékot kapott a „polgári demokrácia” és a tekintélyuralmi rendszer”, de a „maffiaállam” (15 százalék) meghatározás is fölényesen verte a „nemzeti együttműködés rendszerét (9 százalék) és az illiberális demokráciát (8 százalék). Mint az korábban is megírta a 24.hu, az ellenzékinek nem nevezhető Demokrata szintén felhívta a minap a figyelmet arra, hogy ma már elsőre a Fideszről kétszer annyi embernek jut eszébe a korrupció, mint Orbán Viktor.

Korábban Magyar Bálint vezette be a “maffiaállam” kifejezést. Két általa szerkesztett könyv is foglalkozott a jelenséggel, amely Brüsszelt is meglepte.

Magyar Bálint (volt SZDSZ-elnök) szociológusként régóta azt mondja, hogy a magyar államot nem a korrupció itatja át, hanem az állam maga a korrupció legfőbb szerve, egyfajta maffiaként működik, hatalmat koncentrál, közben óriási vagyont halmoz fel. Szerinte csak fedősztori (ideológia), hogy a Fidesz a nemzeti vállalkozásokat támogatja. Valójában az állam éppen azért tesz szabadon bármit bárkinek a magántulajdonával, mert a nemzeti kapitalizmus nem működik.

A szervezeti kriminológiában van vállalati és állami bűnözés, de mostanra kialakult egy újabb fokozat, a bűnöző állam. A maffiaállam is ilyen, az ügyészség nem működik, nyomozás legtöbbször csak azért indul, hogy az ellenfelekkel leszámoljanak.

A Magyar polip második kötete kapcsán korábban Magyar Bálint az ellenzéket is bírálta, amiért még nevén sem tudja nevezni a rendszert, amely ellen küzd, azok a kategóriák, amelyeket az ellenzék használ a helyzet leírására, „nem illenek erre a rendszerre”, ezért hatástalanok.