A multikat segíti a társasági adó csökkentése
Zsiday Viktor közgazdász szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikája a felső 10-20 százaléknak kedvez, erre újabb példa a társasági adó kilenc százalékosra való csökkentése. Mint mondta, ehelyett a járulékokat kellene azonnal lejjebb vinni. A munkáltatók szövetségének főtitkára szerint a kis cégek semmit sem fognak érezni a változásból.
- Ha van szabad mozgástér, inkább a munkát terhelő adókat kellene csökkenteni, nem a társasági adót (tao) – így reagált az MNO cikke szerint Zsiday Viktor közgazdász Orbán Viktor és Varga Mihály csütörtöki bejelentésére.
A miniszterelnök délelőtt közölte, 2017-ben a vállalati nyereségadó kilenc százalékra csökken. A nemzetgazdasági miniszter ezután azt mondta, 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, a kulcs csökkentésével a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná Magyarország az Európai Unióban. Jelenleg 500 millió forintos adóalapig 10 százalékos a kulcs, felette 19. Zsiday Viktor szerint ha van szabad mozgástér és rendelkezésre áll ez a 145 milliárd, azt inkább arra kellene fordítani, azonnali drasztikus járulékcsökkentést hajtson végre a kormány.
Mint mondta, a tao csökkentése a multinacionális cégeknek kedvez, de nekik sem feltétlenül az adónem kulcsának lejjebb vitele a legfontosabb ahhoz, hogy beruházásaikat Magyarországra hozzák.
– Ha egy nagyvállalat szeretne beruházni, az inkább egy ország politikai és gazdasági stabilitását vizsgálja, ez az adóteher kevésbé fontos, negyedik-ötödik helyen áll. Természetesen számít, de más szempontok lényegesebbek – mondta lapunknak a szakember.
Szerinte a munkára rakódó terhek csökkentése visszafogná az elvándorlást, társadalmilag is hasznosabb lenne. Az, hogy elvonják a munkajövedelmek felét, társadalmi szempontból is kedvezőtlen. Mint mondta, az elmúlt évek gazdaságpolitikája a felső 10-20 százaléknak kedvez, ez a hozzáállás, úgy tűnik, továbbra is folytatódik.
Orbán Viktor bejelentése egyébként azért is volt meglepetés, mert az egykulcsos társasági adó csak 2020-tól jönne a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló hatályos törvény szerint.
– Üdvözlendő, pozitív gesztusról van szó, és összegként sem kevés. De azt azért látni kell: a kis cégeknek ez alig lesz segítség. Alig több, mint 1100 olyan vállalat van ma az országban, ahol 500 millió forint fölötti a nyereség, nekik megy le 19-ről 9 százalékra a nyereségadójuk, a több százezer más cégnél csak 10 százalékról csökken kilencre. A kicsik alig fogják érzékelni az adócsökkentést. Lélektanilag ettől ez persze még nagyon jó, és az EU-s adóversenyben is segít. De ha a minimálbér emelése veszteségbe visz cégeket, akkor hiába ajándékoznak adócsökkentést – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a HVG-nek.
Kijelentette, a kis cégeknél, ahol 5-10 alkalmazott van, a csapat fele minimálbéren, ott ez az adócsökkentés csak gesztusként pozitív.
- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) támogatja az adó mértékének csökkentését, hiszen a szervezet is azt javasolta, hogy töröljék el a jelenleg érvényben lévő 500 millió forintos adóalap-értékhatárt, amely összegig 10 százalék, fölötte pedig 19 százalék a társasági adó, és egységesen 10 százalék legyen az adókulcs – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-nek. Úgy vélte, az adócsökkentésnek üzenetértéke van, véleménye szerint a költségvetést nem fogja befolyásolni. A kamara abban bízik, hogy az adócsökkentés hatására a cégek bátrabban fogják Magyarországra hozni az adózási tevékenységüket, és így a költségvetés nominál értékben nem jár rosszabbul.