Hatvanhatezer nem teljesítő jelzáloghitelest kerestek meg tavaly október végéig a pénzügyi intézmények. Huszonkét százalékuk egyáltalán nem volt hajlandó együttműködni a bankkal. Akivel nincs megegyezés, annak vihetik a lakását.

A Világgazdaság azt írja: előfordul, hogy az adós keresőképtelenné válik, megromlik az egészségi állapota, vagy külföldre költözik, és ezért nem fizet, illetve az is megtörténhet, hogy a kezesek, adóstársak egymással sem tudnak megegyezni.

A lappal a Budapest Bank azt közölte: csak minden tizedik ügyfél küldte vissza a vagyoni és jövedelmi helyzetéről szóló adatbekérő lapot, amely alapján érdemi megoldást kínálhatna a bank. Az is gyakori, hogy túl nagy kedvezményt akarnak az ügyfelek. A K&H-nál az a tapasztalat, hogy a megkeresést még többnyire örömmel fogadják az adósok, a felajánlott lehetőségeket azonban nem fogadják el. Törlesztőrészlet-csökkentést szeretnének, de a hitel futamidejének meghosszabbítására nem hajlandók.

Október végéig a jegybank adatai szerint mindössze 2700 egyezség született meg. Ez a szám persze még emelkedhet, hiszen az adósok első megkeresése és a megegyezés között akár fél év is eltelhet. Akikkel sikerült megegyezni, azokkal általában részletfizetést követő tartós átütemezésről, illetve az átmeneti fizetési moratóriumról állapodtak meg a hitelintézetek.

A Nemzeti Eszközkezelőt csak a harmadik helyen ajánlják a bankok – igaz, ebből a programból az adósok egy része a szociális helyzete vagy a túl értékes ingatlanja miatt eleve ki is szorulhat, emellett az eszközkezelő kerete eleve szűkös, 35 ezernél több ingatlant nem fogadhat be. A negyedik helyen az önkéntes fedezetértékesítés áll, és a magáncsőd csak az ötödik leggyakoribb a javasolt megoldások között.

Azok, akik nem tudnak megegyezni a hitelezővel, és nem fizetnek, arra számíthatnak, hogy a bankok követeléskezelőre bízzák a tartozás behajtását, vagy pedig bírósági úton érvényesítik a követelésüket – írja a Világgazdaság.