Emellett Ortodox és latin karácsony címmel tartanak előadást és tematikus tárlatvezetést első nyitvatartási napjukon január 14-én 15 órakor a múzeumban, a Minden bajban védelmező – orosz fémikonok a 18-20. századból című kiállításban.

A vízkereszt január 6-án tartott ünnep, ezen a napon a szertartás szerint vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

A keleti kereszténységben napjainkig a Julián-naptár szerint január 6-án ünneplik Krisztus születését és 13 nappal később kerül sor a vízkereszt ünneplésére, azaz január 19-én. Ugyanis II. Jeremiás, konstantinápolyi pátriárka nemcsak az 1582-ben XIII. Gergely pápa által bevezetett új naptárt nem fogadta el, hanem ragaszkodott a világ teremtésétől számított évekhez. Így volt ez a cári Oroszországban is, ahol csak a 18. század végén, 1700. január 1-jével Nagy Péter rendeletére vezették be a Julián-naptár szerinti időszámítást (az ortodox naptárban ekkor már 7207-et írtak.) Magára a Gergely-naptárra csak a szovjethatalom tért át 1918-ban, azonban az ortodox egyház napjainkig megtartotta a Julián-naptár szerinti ünneplést.

Január 19-én, az ortodox vízkereszt ünnepén napjainkig Oroszországban és Ukrajnában hívek százai fürdenek meg ezen a napon a hideg folyó- és állóvízben, mert hitük szerint a jéghideg vízbe való merülés szertartása megtisztítja a lelket az elkövetett bűnöktől. Az ortodox egyházak közül január 19-én tartják a vízkeresztet még a szerb, a macedón és a grúz egyházak is, illetve az antikhalkedóni egyházak közül a kopt.