Az önkormányzat átad a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek egy, az északi körgyűrű mögötti területet, melynek jövőbeni sorsát illetően számos kérdés felmerül a közgyűlésen.

Az ellenzéki képviselők egy része ugyanis attól tart, hogy az önkormányzati tulajdonú társaság hulladékégető erőművet hozna létre az ingatlanon. Gerstmár Ferenc erre konkrétan rá is kérdezett, Forgóné Kelemen Judit pedig szintén azt tudakolta, mikor derül ki, mit terveznek oda.

Brányi Mária alpolgármester viszont többször kihangsúlyozta, előbb meg kell vizsgálni, mire alkalmas a terület. Hozzátette, a cél, hogy a város energiastratégiájával összhangban, megújuló energia igénybevételével segítsék a távhőszolgáltatást, kizárólag az uniós szabványoknak megfelelő technológiával.

Erre reagálva Gerstmár Ferenc nekiszegezte a kérdés, miszerint a hulladékot megújuló energiának tartja-e és kizárja-e egy ilyen erőmű felépülését. Brányi Mária szerint viszont az ő véleménye közömbös ebben az ügyben, a környezetvédelmi hatóságé számít, amely megújuló energiák közé sorolja a hulladékot. Mint mondta, semmit nem zár ki és úgy vélte, szakmai alapon kell majd döntést hozni.

Forgóné Kelemen Judit szerint viszont azt, hogy mit lehet kialakítani a területen, anélkül is meg lehetne vizsgálni, hogy átadják azt a VKSZ-nek. Némedi Lajos alpolgármester arra emlékeztetett, keresni kell az alternatívákat, mert a fosszilis energiák fogyóban vannak.

Göttlinger László, a cég vezérigazgatója kiemelte, egyrészt a távfűtés biztosításához rásegítés kell, méghozzá mindenképpen megújuló energiával. Másrészt hozzátette, 30 ezer tonna hulladékkal kell kezdeni valamit, ugyanis senki nem veszi át tőlük az úgynevezett éghető frakciót, a lerakásért pedig ezentúl jóval magasabb illetéket kell fizetniük. Szólt arról is, semmi nem dőlt még el, nádültetvényben is gondolkodnak, amely biomassza-erőműben égethető el.

A közgyűlés Forgóné Kelemen Judit nem voksa és Gerstmár Ferenc tartózkodása mellett fogadta el a terület átadásáról szóló határozatot.