Hol aludjon az egyetemista?
Az ingatlanos az albérletre voksol, hiszen ott nagyobb a szabadság, azokkal laknak együtt a diákok, akikkel szeretnének, és nincs házirend. Persze ennek megvan az ára, hiszen a kollégium sokkal olcsóbb, az árban pedig benne van a rezsi is, ami télen – egy rosszabb állapotú albérletnél - elérheti a csillagos eget.
Haraszti László, a Pannon Egyetem kollégiumi referense szerint egyértelmű, hogy ha az egyetemista a kollégiumot választja, jobban jár, mert közösségépítő, jellemformáló szerepe van. Példaként említi a központi kollégiumot, ahol minden férőhelyhez van internet, a szobákban mikró, kábel tv és telefon található, amelyről az egyetem vonalait ingyen hívhatják. Az albérletnél sokkal olcsóbb, 9320 és 16 000 forint között van egy férőhely ára havonta, és összesen 1655 hallgatónak biztosítanak elhelyezést.
Csikós Viktor a Pannon Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke is egyetért abban, hogy a kollégiumnak több előnye van. – A hallgató más környezetbe kerül a kollégiumban, ahol olyan hatások érik, amelyeket tanulmányai során kamatoztatni tud, szakkörökön vehet részt, szaktársakkal lakhat együtt, így tudják egymást segíteni. Kiemelte, hogy az intézmény szociálisan érzékeny, hiszen a kollégiumi díjak nagyon alacsonyak. Szerencsére partner az egyetem vezetése abban, hogy ne emelkedjenek az árak. Mindenki belátta, hogy így tudjuk a családok gazdasági helyzetét javítani, és segíteni.
Természetesen, akik albérletet keresnek, azoknak is tud segíteni a hallgatói önkormányzat. - Albérleti adatbázis rendszer működik, ahol a hirdetés teljesen ingyenes. Az elsősök figyelmét mindig felhívjuk erre a lehetőségre, illetve aki nem tudja online feltenni a hirdetéseket, abban is segítséget nyújtunk - mondta a HÖK elnök.
Az albérletek állapotáról és árairól Varga Pétert, a Greenhome Center Kft. értékesítési vezetőjét kérdeztük, aki szerint a szülőnek jobb, ha a gyerek kollégista, a gyereknek viszont sokszor jobban tetszik az albérlet, de van példa arra is, hogy a szülők vásárolnak lakást, mert úgy vélik, befektetésnek is jó. Varga Péter szerint ez ma már nem biztos, hogy így van. Aki például 2006-ban megvette az ingatlant, és most el szeretné adni, veszíthet vele. Egyre több lesz az albérlő, hiszen a válságban sokan elvesztették ingatlanaikat vagy kénytelenek eladni lakásukat, amiből ugyan ki tudják fizetni a banki hitelt, de csak arra marad pénzük, hogy albérletbe költözhessenek.
- Egyre nő a kereslet, nem kell engedni az árból a bérbeadónak, mert mindenképp talál bérlőt. Alapvetően az egyetemi városrészen jobban ki lehet adni a lakásokat, bár kezd megkopni a régebben nagyon jó imidzs. Öregek az épületek, idős a lépcsőház közössége, emiatt egyébként nem is minden esetben szeretnek itt albérletet kivenni a fiatalok, de ez nem igaz az egyetemistákra, ők kedvelik, mert közel van, nem kell utazni. Árkülönbség nincs az egyetemi városrész és a város más részei között. A belváros vonzó, viszont általában más a lakásfelszereltség és a minőség. Itt sem lehet azonban többet kérni, hiszen a külvárosban 3-4 éves lakások közül is lehet válogatni 40 000 forint plusz rezsiért havonta, ami nagyjából egy árban van a belvárosi lakásokkal, annak ellenére, hogy utazni kell – vélekedik Varga Péter.