Amikor törvénnyé vált a törvénytelenség
A szervezet az 1944-ben Veszprémből, illetve a veszprémi, enyingi és siófoki járásokból elhurcoltakra emlékezett a két egykori gettó helyén, illetve a Mártírok útjai zsidó temetőben.
A bányatröszt épületénél, a hajdani zsinagóga és gettó helyén Máthé Éva, a hitközség elöljárósági tagja külön köszöntötte a megemlékezéseken résztvevő Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit és családját, és szólt arról is, a rabbi nagyapja, Hoffer Ármin is itt él, illetve ő maga is Veszprémben született.
Máthé Éva megköszönte a polgármester kiállását a rabbit ért atrocitás kapcsán. Itt és a Komakút téren tartott rendezvényen is hangsúlyozta, ma már nem elég megemlékezéseket tartani, egyre többen gondolják úgy, összefogásra van szükség, hogy ne lehessen könnyelműen az antiszemita, rágalmazó, kirekesztő gondolatokat terjeszteni.
Elmondta azt is, a legfrissebb kutatások szerint az innen elhurcolt, ezernél is több zsidót az eddigi információkkal ellentétben 1944. június 19-én vitték el, de pár hetet a sárvári gyűjtőtáborban töltöttek, mielőtt elvitték őket életük utolsó állomására, Auschwitzba.
A zsidó temetőben megtartott megemlékezésen kérte a politikusokat, hogy egyértelmű kérdésekre egyértelmű válaszokat adjanak, így kerüljék el a feltételezéseket, mely a Jobbik térnyerésével és a horthysta rendszer restaurációjára vonatkoznak.
Porga Gyula polgármester beszédében úgy fogalmazott, ember támadt az ember ellen, magyar a magyar ellen. Mint mondta, abban a dicstelen korban törvénnyé vált a törvénytelenség. Úgy vélte, együttlétünk az élete győzelme és magyarságunk ereje egységünkben rejlik.
A megemlékezéseken Verő Tamás budai főrabbi gyászénekekkel, Sz. Csordás Éva Radnóti-versekkel közreműködött. A rendezvények zárásaként gyászistentiszteletet tartottak a Mártírok útjai sírkertben.