Idén éves szinten öt százalékos visszaesés várható, s jövőre sem lehet fellendülésre számítani. Hozzáértők úgy vélik: a pangás oka az elhibázott gazdaságpolitika, amely miatt drasztikusan csökkent a hazai fizetőképes kereslet, alig adnak építési hiteleket a bankok, és az uniós támogatású beruházások is döcögnek.

A magyar építőipar teljesítménye annyira mélyponton van, hogy bármilyen nagyobb építési projekt beindulása a növekedés látszatát kelti. A valóság az, hogy az építési ágazatban nem lehet a válságból való kilábalásról beszélni, mit több, még átmeneti javulás sem tapasztalható a szektorban - nyilatkozta Katona Tamás. A volt pénzügyminisztériumi államtitkár ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai szerint 2012 szeptemberében az építőipari termelés volumene 6,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építése 4,2 százalékkal, az egyéb építményeké 9,4százalékkal növekedett. Az építőipar termelői árai pedig 2012 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,0 százalékkal emelkedtek.

Katona Tamás úgy véli: rögtön árnyaltabbá válik a kép, ha figyelembe vesszük azt az adatot is, amely szerint az év első kilenc hónapjában a termelés összesen 5,0 százalékkal esett vissza 2011 azonos időszakához képest. A szakember hozzátette: miután csodák nincsenek, az év egészére is öt százalék körüli visszaesés várható az építőipari szegmensben az egy évvel korábbi teljesítményhez képest.

Az építési szakma erőteljes hanyatlása a Fidesz-kormányzat elhibázott gazdaságpolitikájára vezethető vissza - hangsúlyozta az egyetemi tanár. A kabinet "unortodox" lépesei ugyanis azt eredményezték, hogy Magyarországon szinte nullára csökkent a belső vásárlóerő, a bankok csak nagyon szigorú feltételek mellett nyújtanak hiteleket ingatlan építésre, emellett az Orbán-kabinet a hatalomra jutása után azonnal leállíttatta az uniós támogatású projekteket. Így az Európai Unió támogatásai sem juthattak be a gazdaság vérkeringésébe több mint másfél éven át. Katona Kálmán megjegyezte: a mostani enyhe javulást is az okozza a statisztikai mutatókban, hogy végre megkezdődött az uniós források felhasználása, s egy-két vasúti, illetve közúti fejlesztés elindult.

Sztranyák József, a Magyar Ingatlantanács elnöke szintén úgy látja, hogy a hazai építőipar a gödör alján van és semmilyen jel nem utal arra, hogy gyors kilábalás következne be. Nincs ugyanis érdemi növekedés a megrendelés állományban sem az állami, sem a magán szektorban. Ennek pedig az oka az, hogy jelenleg senki nem mer megkockáztatni valamilyen nagyobb beruházást a vállalkozói szférában, s legtöbben kölcsönt sem tudnak felvenni építési célokra, állami beruházások pedig alig akadnak, miután áll a magyar gazdaság, és alig mozdul a hazai ingatlan piac. Vagyis nincs kereslet sem a lakás, sem az ipai célú ingatlanok, sem az irodák iránt. Ezenfelül a bérlakás építések is leálltak, mert gazdaságtalanná, soha meg nem térülő befektetésekké váltak az ilyen építkezések is.

Katona Tamás rámutatott, hogy mindaddig nem lehet az építőipar fellendülésére számítani, amíg nem változtat a kormány a gazdasági koncepcióján, és nem tesz lépéseket a gazdaság élénkülése érdekében. A magyar gazdaság teljesítménye idén várhatóan 1,5 százalékkal esik vissza. A bruttó hazai termék (GDP) bővülése jövőre sem várható, jó, ha 2013-ban nulla százalékos "növekedés" lesz. Így az építőipar kilátásai is meglehetősen borúsak. Némi fellendülést azt hozhatna, ha a kormányzat végre elkezdené gőzerővel lehívni az uniós támogatásokat. A tapasztalat azonban az ilyen projekteknél is az, hogy jószerivel csak az azok építkezések indulnak be, amelyeket valamelyik Fidesz-közeli vállalkozás valósíthat meg.