Közel sem ártatlan jelenség az, ha már felkelés után szűnni nem akaró köhögéssel kezdődik a nap, mint ahogy az sem, hogy akár már 40-45 évesen is nehezünkre esik gyalogolni a liftezés helyett, mert félünk, hogy nem bírjuk szuflával.

A tüdő csökkent kapacitása és a krákogás mögött ugyanis komolyabb betegség, a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség, chronic obstructive pulmonary disease) húzódhat meg, ami elsősorban a dohányosoknál, a passzív dohányosoknál és a városlakóknál gyakori. Bár a fent leírtak még csak a korai, finom tünetek, de ezeket „elcsípve" lassítani lehet az amúgy fokozatos állapotromlással és végül akár tüdőtágulással járó légúti betegséget.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség olyan kórállapot, amelyet fokozatosan súlyosbodó, ám nem teljesen visszafordíthatatlan légúti áramláskorlátozottság jellemez. A COPD legfőbb kiváltó oka a dohányzás, de a genetikai örökség mellett rizikótényező a környezetszennyezés és a munkahelyi légúti ártalom is, melyek hatására a tüdő abnormális gyulladásos reakciója következik be a károsító részecskék és gázok tartós, rendszeres belégzése miatt. A WHO adatai szerint a COPD jelenleg az ötödik leggyakoribb halálok, 2020-ra pedig a harmadik helyen fog állni.