2010 -es parlamenti választási győzelme után a Fidesz egyik első dolga volt megváltoztatni a 2011-es népszámlálás előírásait. Orbán Viktorék visszarakták a kérdőívekbe a vallási meggyőződésre irányuló kérdéseket, amit a baloldal – mint szenzitív információt – ki akart hagyni az adatfelvételből. A társadalmi önismeret szempontjai szerint a Fidesz érthetően döntött, pusztán politikai-hatalmi értelemben e döntés azonban öngólnak bizonyult – derült ki a végleges népszámlálási eredmények múlt heti közzétételekor. Nyilván ezzel függ össze, hogy az összesen 19 milliárd forintba került cenzus most publikált részletes adatait a kabinet és a kormánypártok érdemben azóta sem kommentálták. A népszámlálási eredmények részben olyan változásokról „tudósítanak”, amelyek kifejezetten ellentétesek a mai kormánypártok törekvéseivel és társadalmi preferenciáival.

Nagyjából egy-egy évtizedes szociálliberális, illetve kereszténydemokrata szellemiségű kormányzás után a 2011-es cenzus eredménye a magyar társadalom meglehetősen gyors elvilágiasodásáról árulkodik. Ha e tendencia folytatódna, bizonyos körzetekben – például Békés megyében – negyedszázad múlva el lehet kezdeni bezárni a templomokat. Magyarország legkevésbé vallásosnak számító megyéjében 2001-ben a helybeliek 59, tavalyelőtt viszont már csak 43 százaléka tekintette valamelyik felekezethez, vallási közösséghez tartozónak magát

Hasonló a helyzet a fővárosban is, ahol tizenkét éve 1,14 millió polgár nevezte istenhívőnek magát, míg tavalyelőtt már csak 748 ezer. A másik végletnek az ország legkeletibb és legnyugatibb szeglete, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Vas megye számít, ahol az egyházak viszonylag erősebben tartják még magukat. Nyíregyháza térségében a lakosság 71 százaléka nevezte magát 2011-ben valamelyik felekezethez tartozónak, míg Szombathely vidékén a népesség 68 százaléka. A szekularizálódás azonban e térségekben is feltartóztathatatlannak tűnik. A magukat hívőnek nem tartó személyek száma egyetlen évtized alatt ez utóbbi körzetekben is több mint megduplázódott.

A tavalyelőtti népszámlálás adatai azt is jelzik, hogy a lakosság egyre növekvő hányada nagyon nem kedveli, ha az állam a világnézeti meggyőződését firtatja. E tekintetben különösen a budapestiek elutasítóak: több mint egyharmaduk (585 ezer megkérdezett) kereken visszautasította a hitbeli elköteleződésére irányuló tudakozódást. Míg 2001-ben a magukat vallásosnak nem deklarálók között még országszerte egyértelműen többségben voltak azok, akik nyíltan vállalták ateizmusukat, vagy ha úgy tetszik, szabadgondolkodó mivoltukat, ma már azoknak a száma a magasabb, akik elvi alapon nem tűrik, hogy a közhatalom a világnézeti meggyőződésüket szondázza. E tekintetben a HVG.hu cikke szerint csupán három tiszántúli megye – az erős protestáns hagyományokkal bíró Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés – „lóg ki” a sorból. Az ottani népesség feltűnően nagy hányada (28–32,5 százaléka) a számlálóbiztosok előtt is nyíltan vállalta, hogy semmilyen felekezethez nem tartozik (az országos átlag 18,2 százalék volt).