A magas vérnyomás tünetei sokszor nem jellegzetesek. Sok esetben sokáig egyáltalán nem jelenkeznek a tünetei, vagy legalábbis komoly panaszt nem okoz a betegnek. Éppen ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel a betegséget, hiszen csak így van esélyünk arra, hogy az időben elkezdett terápiával megelőzzük a szövődmények kialakulását. Ennek legbiztosabb módja az, ha rendszeresen ellenőriztetjük vérnyomásunkat, ám az is sokat segíthet, ha felismerjük a betegség első tüneteit, és nem legyintünk a kisebb panaszokra sem.

Az első tünetek egyike lehet a visszatérő, jellemző módon reggel jelentkező fejfájás, a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik. Gondolhatunk magas vérnyomásra akkor is, ha romlik a koncentrálóképességünk és az egyensúlyérzékünk, szívünk visszatérően túl szaporán dobog, vagy gyakran panaszkodunk tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra.

A szemfenéki érrajzolat az egyetlen érhálózat, amely alapján a szervezet érrendszerének állapotára lehet következtetni. A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti.

Sajnos, a hypertonia tünetei sok esetben nem okoznak olyan komoly panaszokat, hogy az érintettek orvoshoz forduljanak vele, így csak a súlyosabb szövődmények jelentkezésekor szembesülnek azzal, hogy magas vérnyomás betegségben szenvednek. Korai szövődmény lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége vagy gyengesége esetén. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén, akár végzetes kimenetelű is lehet (agyvérzés).

A hypertonia késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs (stroke), szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki.

A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet, a szem ereinek károsodása pedig látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet.

A magas vérnyomás érkárosító hatásának számlájára írható számos más szerv károsodása, pl. a vesezsugor kialakulása is.