- Nincs jelentősége annak, hogy ki dobja be a határon túl élők levél-szavazatait a gyűjtőurnába vagy a postaládába - véli Navracsics Tibor, közigazgatási miniszter. Ezt Schiffer Andrásnak, az LMP elnökének írásbeli kérdésére adott válaszában közölte a miniszter.

Az ellenzéki politikus írásbeli kérdésben azt feszegette: ha már Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője is aggályosnak tartja a levélben történő szavazás egyes elemeit, akkor mit gondol a törvényalkotó. Az elnök egy tévéinterjúban kijelentette: "...majd lesz egy ilyen postaládának nevezett urna, ahol nem kell semmit sem igazolni, hanem bedobhatja. De bedobhatja akár az egész faluét is."

Mint ismeretes: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok, akik választásra jogosultak, az új rend szerint kettő boríték-rendszerben adhatják le levélben szavazatukat. A belső, kisebb borítékban lapul a tényleges szavazólap, amely egy nagyobba kerül, ebben található a választó azonosítására alkalmas adatlap. Ezt a paksamétát kell postán feladni, vagy bevinni a legközelebbi nagykövetségre vagy konzulátusra.

Az elmúlt hetek folyamatosan visszatérő kritikája: életszerű, hogy egy faluban valaki összeszedi a borítékokat és egyben viszi el a halmot a konzulátusra. A kérdés csak az: mi történik a szavazottak az átvétel és a leadás között. Az ügyvéd végzettségű Schiffer ezt a kérdést így fogalmazta meg: "Hogyan fér össze mindez a választójog közvetlenségének gránitszilárdságú elvével? Kérdezem a Tisztelt Miniszter Urat tehát, hogy milyen garanciális rendelkezések biztosítják a visszaélések elkerülését az elnök asszony által említett esetben?"

Navracsics Tibor válaszában a megszokott, fideszes kommunikációt alkalmazza: úgy tesz, mintha nem is értené a kérdést, vagy nem is létezik a felvetett probléma. Mint írja: "A levélben szavazás törvényességének legfontosabb garanciális eleme az az azonosító nyilatkozat, amelyben a szavazó választópolgárnak a saját személyes adatait kell megadnia. A nyilatkozaton megadott adatokat a szavazási iratok ellenőrzése keretében össze kell hasonlítani a névjegyzékben megtalálható adatokkal. A legkisebb eltérés is a szavazási irat érvénytelenségét eredményezi. Ez hivatott biztosítani, hogy más nevében senki ne küldhessen vissza szavazólapot."

Ideig talán érthető a magyarázat, bár nem a kérdésre válaszol. A folytatás: "A levélben szavazás során nem bír jelentőséggel, és a jogi szabályozás sem korlátozza, hogy ki dobja be ténylegesen a választópolgár levelét a postaládába, ami egyébként nem is lenne ellenőrizhető. A választópolgár felelőssége, hogy ha nem személyesen adja fel a válaszborítékot, akkor azt kire bízza. Természetesen senki sem jogosult arra, hogy többé-kevésbé hivatalos személy látszatát keltve a választópolgárok levélben adott szavazatait gyűjtse, de azt sem lehet megakadályozni vagy törvénysértőnek tekinteni, ha több választópolgár ugyanazon személyt kér meg a válaszborítékja feladására."

Magyarul: ha bárki manipulál a szavazatokkal, az a választópolgár hibája lesz, avagy beleegyezésével történik. Márpedig nem ördöngösség a kormánynak tetsző voksokat előállítani a borítékolás ellenére. Hiszen csak a nagyobbik kinyitása után a kicsit kell eltávolítani és a megfelelő iksszel ellátott lapot a helyére tenni. Így senki nem piszkálja az azonosító lapot, majd újra leragasztja a külső borítékot. Ez a közigazgatási miniszter szerint "nem bír jelentőséggel".

Háromnegyed évvel a választások előtt már 300 ezer külföldön élő szavazóval számolhatunk, amely a Stop.hu cikke szerint szoros eredmény esetén eldöntheti Magyarország sorsát újabb négy évre.