A szűkszavú jelentés arra azonban nem tér ki: a mezőgazdasági idénymunkák vagy a közfoglalkoztatás szívja fel a munkanélkülieket.

Újabb munícióval szolgál a Statisztikai Hivatal a kormány sikerpropagandájához. A május-július közötti időszakot feldolgozó munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatok szerint minden a legjobb irányba halad Magyarországon. Ha csak a számokat néznénk, kijelenthető lenne: karnyújtásnyira van az ország a teljes foglalkoztatottságtól és a munkanélküliség felszámolásától, hiszen "2013. május-júliusban a munkanélküliek 446 ezer fős létszáma csökkenést mutatott 2012 azonos időszakához viszonyítva, a munkanélküliségi ráta 10,1 százalékra mérséklődött. A 15-74 éves népességből 446 ezren voltak munkanélküliek, 13 ezer fővel kevesebben." Az adatokból az is kiderül, hogy ez a három hónap nem kedvezett a nőknek: míg a férfiak körében 19 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, addig a nők esetében 0,3 százalékkal nőtt a munkanélkülieké. Ezzel párhuzamosan "a foglalkoztatottak létszáma, 56 ezer fővel több, mint egy évvel korábban...

A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 964 ezer fős létszáma 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 931 ezer fő volt 15-64 éves, ami 61 ezer fős növekedést jelent 2012. május-júliushoz viszonyítva. A 15-64 éves férfiak közül 2 millió 132 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 64,9 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 799 ezer fő volt, megközelítőleg annyi, mint egy évvel korábban, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 52,8 százalék.

Senkit ne tévesszen meg, hogy a munkanélküliség számszerű csökkenése nem fedi a foglalkoztatottak emelkedését. Ugyanis a munkanélküliségi ráta csupán az aktív álláskeresőket jelzi, ez pedig a kétharmad döntése értelmében mindössze 3 hónapig tartja nyilván a rendszerben lévőket. Ezzel szemben ma az átlagos álláskeresési idő 17 hónap, vagyis a munkanélküliként töltött idő legnagyobb részében az álláskereső semmiféle támogatásban, segítségben nem részesül.

A KSH adatsora a Stop.hu cikke szerint nem tér ki arra, mennyiben befolyásolja a számokat a nyári, mezőgazdasági idénymunka megjelenése, valamint a folyamatosan bővülő közfoglalkoztatás. Azt azonban egyéb felmérésekből tudjuk: a GDP-t termelő gazdasági ágazatok legtöbbjében még mindig a létszámstop a legjellemzőbb, bővülésről, fejlesztésről nem érkeznek hírek.