Minden ötödik magyar felnőtt csupán egy hétig, míg további 41 százalék egy hónapig tudná eltartani családját tartalékaiból, ha elveszítené állását. További problémákat okozhat, hogy kiszélesedett a munkavállalók kártérítési felelősségének köre, de a legtöbben nincsenek tisztában ennek pontos mértékével.

Jövedelmük hirtelen kiesése már rövidtávon is kilátástalan anyagi helyzetbe hozná a magyar munkavállalók többségét - derült ki a Generali 1000 fős reprezentatív kutatásából. A választ adók húsz százaléka legfeljebb egy hétig tudná fenntartani magát és családját, amennyiben valamilyen okból hirtelen elveszítené állását. A legtöbben - 41 százalék - pedig maximum egy hónapig tudnák finanszírozni életüket, és a válaszadók mindössze 9 százaléka tudna megélni tartalékaiból egy évig. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők és a községekben élők különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen mindkét csoportban 25 százalék azok aránya, akik csak néhány napra elegendő félretett pénzzel rendelkeznek.

Az állás elvesztésének hátterében gyakran áll valamilyen jogi érdeksérelem, amelynek rendezéséhez a szükséges eljárási díj tovább nehezíti a munkavállalók helyzetét.

Növelheti a munkavállalók anyagi terheit az is, hogy a munka törvénykönyvének legutóbbi módosítása után a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megnőtt kártérítési felelősségük. A kutatás eredményei szerint a munkavállalók 84 százaléka nincs pontosan tisztában ennek mértékével, pedig már enyhe gondatlanság esetében is komoly bajba kerülhetnek. A jelenleg érvényes szabályozás értelmében ugyanis a munkáltató ilyen esetben négyhavi távolléti díjat követelhet beosztottjától, de ha a helyi kollektív szerződés úgy szabályozza, a kártérítés mértéke akár a nyolc havi távolléti díjat is elérheti - figyelmeztet a Stop.hu cikke szerint Hajas Gábor, a Generali Biztosító vagyonbiztosítási üzletágának vezetője.