Laurencz: Felejtsük el Nagy Lászlót
Laurencz László egykori női szövetségi kapitány szerint pozitívum, hogy a férfiválogatott nyolc közé jutott a dániai Európa-bajnokságon, a 30 százalékos teljesítményt (hat meccsen egy győzelem, két döntetlen, három vereség) viszont nem tartja jónak.
- Az Eb értékelését több oldalról lehet megközelíteni. A csoportból való továbbjutás pozitívum, hiszen a magyaroké volt a legnehezebb csoport. A célkitűzést, az 1–8. hely valamelyikének a megszerzését is sikerült teljesíteni, de ezek a tények függetlenek attól, hogy közben mi történt – kezdte számvetését az Origónak Laurencz László korábbi női szövetségi kapitány. A 79 éves szakember szerint úgy is megvizsgálhatjuk az Eb-t, hogy hány pontot szerzett a csapat:
- Hat meccset játszottunk, az ezeken megszerezhető pontszám 12, mi pedig szereztünk négyet. Ez 30 százalékos teljesítmény, ami nem sok – folytatta Laurencz, aki az utolsó meccset sajnálja a legjobban. - Kár az osztrákok elleni vereségért, mert minden előzetes híreszteléssel ellentétben a másik meccset a dánok nem adták le az izlandiaknak, így akár egy minimális különbségű győzelemmel is az 5-6. helyért játszhattunk volna.
Az 1995-ben vb-ezüstérmes mesteredző kiemelt egy dolgot, ami nagyon szúrta a szemét.
- Egész idő alatt folyt a kifogáskeresés, amiben természetesen volt igazság, de ami nagyon nem tetszett, hogy egyfolytában arról hallottunk, mennyire fáradt a csapat. A magyarok ugyanannyit játszanak, mint a többiek, sőt még kevesebbet, akkor miért lennének fáradtabbak? Ezt furcsának találtam. De ettől még tény, hogy az első nyolcban ott vagyunk, tehát Magyarország férfi és női vonalon egyaránt továbbra is meghatározó résztvevője a kézilabdának.
A Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, Vetési Iván azt mondta, van hiányérzete a csapat elért eredményével kapcsolatban, Mocsai Lajos szövetségi kapitány viszont óriási dologként beszélt a nyolcadik hely eléréséről, és szívből gratulált a játékosainak.
"Én inkább Vetési úrral értek egyet. Egy dolog érthetetlen volt számomra az osztrák meccsen, hogy a csapat egyetlen jó teljesítményt nyújtó játékosát, a kapus Mikler Rolandot miért kellett lecserélni. Nem volt beteg, nem értem, miért nem maradt a kapuban, lehet, más a végeredmény, ha a pályán marad – jegyezte meg Laurencz.
A válogatott három meccsen is közel volt a győzelemhez, Laurencz szerint nem véletlen, hogy Izland, Norvégia és Ausztria ellen sem sikerült végül nyerni.
- A végjátékokkal állandóan gondjaink vannak, és sok olyan játékos kapott szerepet, mint Mocsai Tamás és a Császár Gábor, akik játékhiánnyal küszködnek, óvatosan kellett bánni az emberekkel. A két hármas védő szerepkörében is nagyon komoly gondok voltak olyan értelemben, hogy muszáj volt kettős cseréket alkalmazni, ami a támadójáték rovására ment, mert állandóan meg kellett várni a cseréket, és ezzel megtört a lendület.
Sokan úgy vélik, hogy Nagy Lászlóval jobb eredményre lett volna képes a válogatott, az exkapitány erről másképp vélekedik.
- Nagy Lacinak ez a negyedik világversenye, amelyen nem vett részt vélt vagy valós indokokkal. Tavaly az olimpiai szerepléshez jóformán semmi köze nem volt, az Izland elleni hosszabbításban 20 percig nyújtotta azt, ami tőle várható lenne. Londonban a szerbek ellen betlizett, és ha Mocsai Tamás élete meccsén nem dob kilenc gólt, akkor nyolc közé sem jutunk. Felejtsük el azt, hogy Nagy Laci milyen fontos a csapat számára, mert az elmúlt négy évben nem tett semmit a csapatért, sőt.
Az 1996-ban a nőkkel olimpiai bronzérmet nyert trénert nem lepte meg, hogy a londoni negyedik férficsapat most nyolcadik lett.
- Köztudott, hogy az olimpia erkölcsi értéke nagy, a szakmai értéke viszont a világversenyek közül a legkisebb, mert az erőviszonyok teljesen mások, hiszen olyan válogatottak is indulnak különböző kontinensekről, amelyek egy Európa-bajnokságon pontot sem szereznének. Szakmailag az Eb a legerősebb, erkölcsi értékben viszont – a vb után – csak a harmadik.
A szakember szerint ez a mostani eredmény nem rombolta le a kézilabda tekintélyét, és nem lesz semmilyen negatív következménye.
- Ettől függetlenül biztos, hogy az utánpótlás-fejlesztést forszírozni kell. Ami tetszik, hogy a juniorválogatott szerepel az NB I-ben, ez a jövő szempontjából jó, még ha a klubok nem is visítanak az örömtől.