A Der Spiegel című német hetilap online kiadásában Zsidóellenesség Magyarországon – Botrányhullám a holokauszt-emlékévben címmel közölte Keno Verseck cikkét. A magyar kormány egy holokauszt-emlékévvel akarta magát tisztára mosni a vád alól, hogy nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Ennek ellenére most halmozódnak az antiszemita botrányok. Az ország zsidó hitközségei ezért a tervezett rendezvények bojkottjával fenyegetőznek.

Amikor a magyar kormány tíz hónappal ezelőtt bejelentette, hogy 2014-et megteszi holokauszt emlékévvé, az országban sok zsidó teli volt reménnyel. A tervet a magyar vezetés komoly gesztusaként fogadták, jelzésként, hogy a kormány határozottan fellép az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság ellen – ahogyan Orbán Viktor kormányfő a Zsidó Világkongresszus tavaly májusi, budapesti tanácskozásán ígérte, ismerteti a lap cikkét a Galamus.

Mostanra a legtöbb zsidó elveszítette jóhiszeműségét. A hitközségek többsége az emlékrendezvények bojkottjával fenyegetőzik. Az ok: a Holokauszt Emlékév hivatalos történelem-relativizálással és antiszemita botrányokkal kezdődött. „Nagyon el vagyunk keseredve” – mondta Heisler András, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke.

Tulajdonképpen számos eseményt terveznek a magyar zsidók német megsemmisítő táborokba deportálásának 70. évfordulója alkalmából: országszerte emlékünnepségeket, zsinagógák renoválását, az emlékezéskultúra elősegítését a közintézményekben, egy Holokauszt Emlék- és Oktatási Központ létesítését a budapesti Józsefvárosi pályaudvaron.

A kormány azonban először az egész országban ünnepségeket tartatott a Szovjetunióban elesett magyar katonák emlékére. Ott, a Don-kanyarban 1942/43-ban alig néhány hét alatt százezer magyar katona esett el. A Szovjetunió elleni támadást Vargha Tamás védelmi államtitkár Budapesten, január 11-én, a központi rendezvényen így interpretálta: „A távoli orosz csatamezőkön magyar katonák védték a hazájukat.”