Kevesen tudják, milyen sok külföldi cserediák fordul meg Veszprém megyében, pedig jelenleg is négy külföldi középiskolás lakik életvitelszerűen szűkebb pátriánkban. Egy-egy olasz fiú a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban, illetve a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában, egy török lány és egy thaiföldi lány pedig szintén Pápán, a Türr István Gimnáziumban ismerkedik a magyar nyelvvel és kultúrával. Az elmúlt húsz évben már több mint 100 külföldi középiskolás töltött egy-egy tanévet a megyében önkéntes befogadó családok vendégeként. Ezzel párhuzamosan Veszprém megyéből összesen 143 középiskolás szerezhetett életre szóló tapasztalatokat a külföldi tanulásról és életvitelről a nemzetközi diákcserékkel foglalkozó AFS Intercultural Programs szervezésében.

Egy 2013-ban elvégzett kérdőíves felmérésből az derült ki, hogy világ 50 országa közül Magyarországon a legjobb cserediáknak lenni és a csereprogramok megszervezésében az AFS Intercultural Programs magyarországi szervezete nyújtotta a legjobb teljesítményt. A felmérésben – 6-12 hónapos diákcsere programokban szerzett benyomásaik alapján – cserediákok, fogadó és küldő családok, diákokat fogadó iskolák értékelték az egyes országok helyi AFS szervezeteinek általános teljesítményét. Az 50 ország helyi szervezetének minőségét összehasonlító rangsorban az AFS Magyarország végzett az élen.

- A külföldiek egyöntetű véleménye szerint Magyarországon nagyon jó élmények, benyomások és tapasztalatok várnak a cserediákokra, mert a magyar fogadó családok nagyon gondoskodóak, odafigyelnek a külföldi cserediákra, csakúgy mint saját gyerekeikre. Ezt a küldő partnerországok nagyra értékelik, hiszen a diákjaik szerető családi környezetet, törődést kapnak. Ugyanakkor, amikor a magyar gyerekek vesznek részt csereprogramon, a magyar szülőket esetenként túlzott odafigyelés, aggódás jellemzi, amiért a tanácsosnál intenzívebb kapcsolatot tartanak fenn a diákkal. Ez viszont sajnos nem segíti elő a beilleszkedést, hátráltatja azt, hogy a diák az új környezetével és annak történéseivel foglalkozzon. Tehát amiben hazai pályán jók vagyunk, az gyakran visszaüt idegenben – foglalja össze a felmérés leglényegesebb tapasztalatait Bangáné Jarecsni Rita, az AFS magyarországi vezetője.

A pozitív diákcsere-élmény egyik kulcsa az, hogy az AFS kiemelt figyelmet fordít a fogadó és küldő családok megfelelő felkészítésére, majd a csereév során folyamatos érzelmi támogatásukra. A szervezet önkéntesei segítenek a diákoknak a beilleszkedésben, és az idegen környezet, illetve nyelv jelentette kihívások leküzdésében, de az AFS helyi partnerirodájától a fogadó családok is a nap 24 órájában, bármilyen ügyben segítséget kérhetnek. Ez a különleges figyelem is hozzájárul ahhoz, hogy a tapasztalatok szerint a diákcseréken szövődött kapcsolatok több mint 50 százaléka évekkel, sőt évtizedekkel később is fennmarad.

Az idei, 2013-2014-es tanévben 104 külföldi diák tölti tanévét hazánkban önkéntes befogadó családoknál. Ezzel párhuzamosan a világ 27 országában 89 magyar középiskolás és egyetemista diák vesz részt csereprogramon az AFS szervezésében.

Az AFS a világ egyik legnagyobb, legrégebbi diákcsere szervezete, amelyet a világháborúkat követően, 1947-ben a világbéke megteremtéséért hoztak létre. A szervezet jelenleg a világ több mint 50 országában működik. Hazánkban a budapesti iroda mellett országszerte mintegy 400 önkéntes segíti a szervezet tevékenységét.