Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozásállománya 2022. április 30-án 39,3 milliárd forint, ebből 20 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, valamint az egészségügyi ágazati háttérintézményeket). Ebből az állammal szemben fennálló tartozás 0,1 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás pedig 19,9 milliárd, amelyből 0,4 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.

Mivel egy hónappal korábban még 16,1 milliárd forint volt a kórházak adósságállománya, ezért 4,9 milliárddal nőtt az adósságspirál. Ezzel a csomaggal kapja meg tehát a Belügyminisztérium az egészségügyet, amely az ötödik Orbán-kormányban Pintér Sándor irányítása alá került.

Pedig ebben nincsenek benne az egyetemi klinikák kifizetetlen számlái, hiszen az orvosképző egyetemek tavaly augusztustól alapítványi formában üzemelnek, így a náluk felgyülemlő egészségügyi adósság kikerült az állami kimutatásból.

A tavaly nyár végén beharangozott teljesítményalapú finanszírozást a koronavírus ötödik hulláma elmosta, azóta is folytatódik az eddigi, sikeresnek nem nevezhető átalány-finanszírozás, amelyet számos egészségpolitikus illetett kritikával.

Arról, hogy az egészségügyet irányító belügyminiszter ezt hogyan akarja megoldani, egyáltalán tervez-e bármilyen változtatást ezzel kapcsolatban, még nincsenek információk.

Legnagyobb adósok áprilisban

(a mezőny szinte azonos a márciusi adósokkal, csupán helyet cserélt a Péterfy Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház):

Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő: 1,499 milliárd forint

Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet: 1,314 milliárd forint

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet: 1,182 milliárd forint

Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet: 1,080 milliárd forint

Dél-pesti Centrumkórház-Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet: 971 millió forint.