„Oltári büdös van(…) Ez nem elviselhető!”– írta nemrégiben egy elkeseredett helyi lakos a királyszentistváni hulladéklerakó ellen tiltakozók Facebook-csoportjában. Dühe érthető, és korántsem váratlan: az Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit (ÉBH) Kft. telepe miatt már régóta szenvednek a környéken élők, ám hiába kérnek, könyörögnek, írják beadványok százait, tiltakoznak, semmi sem történik. Pontosabban, van, ami változik: a helyiek szerint egyre nagyobb a bűz. Bár a cég rendre cáfolta a vádakat, többek szerint a telep a kapacitásához képest jóval több hulladékot fogad, a háztartási szemetet pedig sokszor feldolgozás nélkül borítják ki.

A 2011-ben 8 milliárd forintnyi uniós pénzből Királyszentistván határában megépített hulladék feldolgozó körüli településeken – Litéren, Papkeszin, Vilonyán – már olyan erős a szag, hogy a kertben félórára kiteregetett ruhába is beleeszi magát, mindenütt hemzsegnek a legyek. Sőt, már a Balaton-partig is eljut a szentistváni hulladékhegy bűze.

A királyszentistváni szemét-ügyet jól ismerő, korrupcióellenes ellenzéki képviselő Hadházy Ákos úgy véli: a telepet valójában nem merik majd bezárni, mert akkor vissza kellene fizetni az uniós támogatást. Amikor Hadházy 2016 végén járt a helyszínen, rendőrt hívtak rá. „Nem csak a szeméttől bűzlik a szemétbiznisz” fogalmazott a politikus, aki szerint az itteni eset nem egyedi.

Mint mondta, 2015 óta az állam szedi be a hulladék után a díjakat, majd osztja vissza a szolgáltatóknak, ám alulfinanszírozza a szemétgyűjtő társaságokat, így azok nem tudják megfelelően ellátni kötelezettségeiket. Hadházy Ákos szerint az ellehetetlenítéssel végeredményben az a cél, hogy kormányközeli kézbe kerüljenek a szektor vállalkozásai is. A képviselő iparági információi szerint már megvannak azok a kormányközeli szereplők, akik a kivéreztetett szemétszállító ágazatot átvehetik.

A helyiek dühe ma már nemcsak a kilátástalannak tűnő harc miatt egyre nagyobb, hanem azért is, mert átverve is érzik magukat. Tavasszal az országgyűlési kampányban a fideszes Kontrát Károly államtitkár és a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Ovádi Péter is bejelentette: bezárják a szeméttelepet.

A helyiek bizakodni kezdtek, mert a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) tavasszal a térségi önkormányzatoknak írt levelében is említést tett a telep bezárásáról – igaz, határidőt nem említettek.

Csakhogy egyre inkább úgy tűnik: a telep bezárása puszta kampányígéret volt, tényleges lépésnek ugyanis semmi jele.

Az NHKV vezetése pedig lapunk érdeklődésére most nem is beszélt bezárásról, csak annyit közölt, az ügyben áprilisban volt egyeztetés a környékbeli önkormányzatokkal és a megfelelő engedélyek birtokában később már nem kerül „szagos” biológiai hulladék a telepre. A helyiek alighanem ezzel is beérnék, hiszen nem a teleppel, hanem a szaggal van bajuk – csakhogy a bűz azóta sem mérséklődött.

A kampányban egyébként nem csak a fideszes politikusok és az NHKV járt el sajátos módon. A környékbeli önkormányzatok még tavaly 2,5 millió forintért megrendeltek egy független szakértői anyagot, hogy ha kell, akkor bíróság előtt is bebizonyíthassák: a telep az olykor Balatonfűzfőig, sőt, Balatonalmádiig is eljutó bűz forrása.

A közpénzből rendelt jelentés a fűzfői önkormányzathoz került, ám az nem adta ki a választások előtt. Ezt azzal indokolták: a vizsgálat akkor még nem zárult le teljesen. Egy februári közmeghallgatáson viszont a jelentést elkészítő szakértő, Latorczai János kibökte, hogy „nem kívánnak részesei lenni adott esetben akár választási vagy akármilyen megnyilvánulásnak”. Ez egyébként már csak azért is meglepő, mert – a máskülönben ismert és elismert igazságügyi szakértő – Latorczai János egyben a veszprémi KDNP elnöke is.

Emiatt a környékbeli ellenzék szerint a jelentés eltitkolása csak arra volt jó, hogy a fideszes képviselők zavartalanul kampányolhassanak a telep bezárásának ígéretével is.

A történtek miatt mind türelmetlenebb és dühösebb lakók azt tervezték, civil engedetlenségi mozgalmat hoznak létre, tüntetéseket szerveznek. A környék önkormányzatai – úgy tudjuk – közös nyilatkozattal próbálnák csillapítani az indulatokat: ha júliusban is bűzleni fog a telep és a környék, úgy bíróságnál kezdeményezik a lerakó bezárását.

„Mindannyiunk érdeke, hogy lépjünk” – mondta egy településvezető, aki szerint az emberek már árulónak tartják őket, holott évek óta küzdenek a teleppel. A helyzet feloldása nem lesz könnyű. A szeméttelepet működtető Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. sokáig még azt is tagadta, hogy egyáltalán a Királyszentistván határában emelkedő óriási hulladékhegy okozza a bűzt.

Itt érdemes megemlíteni: a cég az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társuláson keresztül a régió nagyobb városainak tulajdonában van, vagyis végeredményben egyik településcsoport áll szemben a másikkal.

2011-ben még „Közép Európa legmodernebb hulladék feldolgozójának” írták le a fűzfői ipari övezetbe épített telepet, ami 158 környéki önkormányzat évi 120 ezer tonnányi szemetét dolgozza fel.

A telepen ott-jártunkkor nagyüzem volt: egy óra alatt fél tucat sitt- és lakossági szállító kukásautó érkezett. A szeméthegyet ellepték a sirályok és a varjak, ami számukra táplálékot jelentő – büdös – biológiai szemét jelenlétére utal. Megkerestük az üzemeltető céget és az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulást, ahol határozottan cáfolták, hogy kezeletlen biológiai hulladék kerülne a depóba.

A telep esetleges leállításáról a tulajdonos-üzemeltető csak annyit mondott: az ügyben az NHKV szakmai iránymutatásait követik, ám "a konkrét feladatokat és a feladatok ütemezését egyelőre nem ismerik, annak kidolgozása folyamatban van." Forrás nepszava.hu