Az EP új, 9. ciklusa július 2.-án veszi kezdetét. De hogyan is zajlik a 8. és a 9. parlamenti ciklus közötti átmenet, és mi történik a következő hónapokban?

Az első júliusi plenáris ülés (július 2-4.) előtt a politikai csoportok megtartják alakuló üléseiket. Egy politikai csoportnak legkevesebb 25 EP-képviselőből kell állnia, akik a tagállamok legalább egynegyedéből (7 tagállam) érkeztek. Egy képviselőcsoportot akkor lehet hivatalosan elismerni a július 2-i alakuló ülésen, ha legkésőbb július 1-ig hivatalosan értesítik az EP elnökét a megalakulásukról.

Az új EP alakuló ülése (2019. július 2-4.) Az újonnan megválasztott képviselők a július 2-4 közötti alakuló ülésen választják meg az EP elnökét, 14 alelnököt és az 5 questort.

A Parlament szavaz az állandó bizottságok és albizottságok taglétszámáról is. Az azután következő hetekben a bizottságok megtartják első ülésüket, amelyen megválasztják elnökeiket és alelnökeiket.

Az Európai Bizottság elnökének megválasztására az első alkalom a második júliusi plenáris ülés (július 15-18.). A megválasztáshoz az EP abszolút többségének (az EP-képviselők fele + 1 fő) szavazatát (376 szavazat) kell megszerezni. Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, akkor a tagállamoknak új jelöltet kell javasolniuk egy hónapon belül (minősített többséggel eljárva).

2019-ben az európai politikai pártok ismét jelölteket állítottak az Európai Bizottság élére. Május 28-i állásfoglalásában az Elnökök Értekezlete (az EP elnöke, valamint a politikai csoportok vezetői) elkötelezték magukat „a csúcsjelölti rendszer mellett, amelynek keretében a Bizottság következő elnöke európai szintű kampány keretében bemutatkozott az európai közvélemény előtt és bemutatta programját”.

A Tanács, egyetértésben a bizottság megválasztott elnökével, összeállít egy listát a biztosjelöltek személyével, a lista minden tagállamból egy-egy jelöltet tartalmaz. A biztosjelölteket a javasolt portfóliókért felelős parlamenti szakbizottságok hallgatják meg, mielőtt a képviselők a plenáris ülésen elfogadják a teljes új Bizottságot.

Befejezetlenül maradt jogszabályok - Az összes megszavazott jogszabály megtartja jogi státuszát a következő parlamenti időszakra. Ha a tervezet a választás előtt nem jutott el a plenárisig, akkor nem alakult ki róla jogilag kötelező érvényű parlamenti álláspont, ez esetben pedig a Parlament belső szabályai értelmében a vele kapcsolatos, például szakbizottságban végzett munka érvényét veszti.

Az új parlamenti ciklus kezdetén azonban a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete úgy dönthet, hogy folytatja a munkát ezekben a témákban. Forrás Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája