Katonák ünnepi megemlékezése

Csütörtökön a Veszprémben szolgálatot teljesítő katonák ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a Forradalom és Szabadságharc 171. évfordulójáról.
 
 

Katonák ünnepi megemlékezése

Csütörtökön a Veszprémben szolgálatot teljesítő katonák ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a Forradalom és Szabadságharc 171. évfordulójáról.
 
 
 
 
 

Katonák ünnepi megemlékezése

Csütörtökön a Veszprémben szolgálatot teljesítő katonák ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a Forradalom és Szabadságharc 171. évfordulójáról.

A Városi Kulturális Központban rendezett helyőrségi ünnepi állománygyűlésen az MH 54. Veszprém Radarezred és az MH Légi Vezetési és Irányítási Központnál szolgálatot teljesítők, valamint a társfegyveres erők vezetői és képviselői vettek rész.

Az ünnepi megemlékezést Németh Szilvia százados tartotta. Beszédében kiemelte, a magyar történelem egyik tanulsága az, hogy a magyarság mindig fellázadt az elnyomóikkal szemben, és ezeket a forradalmakat az uralmon lévők külső erő segítségével tudták csak leverni. A szabadság iránti igény a magyarokban mindig erős volt és ez a vágy tört felszínre 1848 tavaszán is.

Az előzmények 1830-ra nyúlnak vissza, amikor gróf Széchenyi István felismerte a változtatás fontosságának szükségességét azt, hogy fel kell számolni az ősiség törvényét. Szabad utat kell biztosítani a hitelfelvételeknek, amely kulcsfontosságú a gazdaság fejlődésében. Kijelölte a gazdaság fejlesztésének irányait, ezzel elindította a reformkort. Ezzel ráébresztette a nemzetet arra, hogy változtatnia kell az ország társadalmi berendezkedésén.

Sokan csatlakoztak az új irányvonalhoz és az uralmon lévő nemesség egyre jobban megérezte ennek a politikának a veszélyét. A reformeszmék új társadalmi folyamatokat indítottak el. A magyarokat béklyóban tartó bécsi politika sem támogatta a magyarországi polgáriasodást, ezért a vezetőit megfélemlítéssel igyekezett a közéletből kivonni. Ez történt 1837-ben, amikor többek között Kossuth Lajost is börtönbe zárták.

Az utolsó reform országgyűlés 1847-ben volt, amelyen a reform eszméket képviselő Kossuth-ék a hónapokig tartó országgyűlésen sem értek el számottevő eredményt. A történéseket az európai forradalmi megmozdulások gyorsították fel. A párizsi és a bécsi eseményeket követően március 15-én a magyar parlament kiegészítette és elfogadta a reformerek által kidolgozott felirati javaslatot. Kossuth ezt személyesen vitte el Bécsbe, ahol ünneplő tömeg fogadta. Közben Pesten is megindultak a forradalmi események, kitört a forradalom.

A Kossuth által képviselt követelésekből az országgyűlés hamarosan elfogadta az „Áprilisi törvényeket”- amelyekkel elkezdték lerakni a modern Magyarország alapjait. A európai országok történelmi fellendülését a nagyhatalmak vezetőinek erőszakos fellépése állította meg. Magyarország is kénytelen volt a nagyhatalmi orosz túlerővel szemben letenni a fegyvert és ezzel egy időre leálltak az elkezdett reform folyamatok.

Az ünnepség második részében Sáfár Albert dandártábornok, a két katonai szervezet katonáinak és polgári dolgozóinak a honvédelmi miniszter elismeréseit adta át. Ezt követte a két alakulat parancsnoka - Zentai László ezredes, valamint Berec Zoltán ezredes - elismeréseinek ünnepélyes átadása. A rendezvényt a Tapolcai Musical Stúdió ünnepi műsora zárta.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.