Látványos Gizella napi felvonulás
Több éves kihagyást követően a Gizella Nap városi ünnepségére újra a vár Szentháromság terén felállított színpadon került sor. A királynő, a testvérváros küldöttsége, valamint a veszprémi városrészek bevonulását követően a köszöntő beszédet Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter mondta.
Beszéden emlékeztetett arra, hogy amikor a hétköznapi dolgainkat végezzük észre sem vesszük azt, hogy milyen szép városban élhetünk. Bosszankodunk az élet zavaró dolgain, amikor le kell mondanunk a megszokott dolgokról, mert éppen felújítás, átalakítás van valahol. Éljük a mindennapi életünket és nem is tudjuk, hogy milyen szerencsés emberek vagyunk az ország, vagy éppen a világ más városának polgáraihoz képest.
Amennyiben kilépünk egy kicsit a hétköznapokból, láthatjuk, hogy nem csak Magyarország egyik városában, hanem a királynék városában élünk, amely most egyben Európa Kulturális Fővárosa is. Egy olyan városban élhetünk, amely közel kétezer éve rendelkezik írásos emlékekkel. Amelyet sokan és sokszor akartak eltörölni a föld színéről, amelynek sokszor kellett azzal szembenéznie, hogy csupán romhalmazként marad itt az utókornak és sokszor úgy nézett ki, hogy lakott nem lesz soha, közösség nem fog már itt élni.
Amikor felemeljük a fejünket láthatjuk azt a fennsíkot, ahol Szent István és Koppány vívta meg a halálos küzdelmét, eldöntve azt, hogy Magyarország az európai keresztény úton folytatja-e az útját, vagy a pogányságot választja. Ha a Szent György kápolnát nézzük láthatjuk azt a helyet, ahol Szent Imre szüzességi fogadalmat tett. Ha megnézzük a székesegyházat, akkor láthatjuk az Árpád kori alapköveket, amelyeket sokszor és sokan akartak már ledönteni - a tatárok, Csák Péter, a törökök, majd a 2. világháború - és mégis itt van egy megújult külsővel.
A török pusztítás után a várban megtapasztalhattuk a város újjáéledésének erejét azt, aminek következtében ismét Közép-Európa és a térség szellemi központjává tudta kinőni magát. Az Óváros térem láthatjuk a 18-19. századi építészet alkotásait, majd a megyeházánál az előző évszázadforduló történelmével találkozhatunk. Felfelé a Kossuth utcán megcsodálhatjuk a 19. század polgári építészetét, a másik oldalon szembesülhetünk a 20. századi szocializmus modernizmusával és brutalitásával.
Végig lehet sétálni Veszprémen úgy is, amikor nem csak a falakat látjuk, hanem felemeljük a fejünket és belépünk Veszprém történelmi folyamába. A városban élni nem csak lakcím kártya kérdése, hanem a városban élni egyben küldetés is.
Tudni kell azt, hogy nemcsak az elődeink írták, formálták a város történelmét, hanem el kell hinni azt, hogy mi napjainkban is ezt tesszük. Rajtunk múlik, hogy ez a város a nagyszerű hagyományaira építve a jövőben is Európa Kulturális Fővárosa tudjon maradni és ezzel megtudjuk őrizni ezt a várost a jövőnek, dolgozzunk ezen – fejezte be a beszédét a miniszter.
A beszédet követően Porga Gyula Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere átadta a 2023. évi Gizella Díjakat.
A város társadalmi, kulturális életében végzett munkája elismeréséért kitüntetésben részesült
Fenyvesi Ottó, író, költő, műfordító, újságíró, média szakember:
Márkusné Vörös Hajnalka a Veszprém Megyei Levéltár Kutatószolgálat Osztályának vezetője:
Némethné Károlyi Jolán pedagógus, helytörténész.
